Dr. Kucsó Dóra
kormánytisztviselő  
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály  

A Miniszterelnökség a kormányhivataloknak a 2021. évi ellenőrzési munkatervében feladatul tűzte ki, hogy törvényességi felügyeleti jogkörükben vizsgálják meg a helyi önkormányzatok közművelődési feladat-ellátási és rendeletalkotási kötelezettségét. A célvizsgálat részletes tapasztalatait az alábbiakban foglaljuk össze.

I. A törvényességi vizsgálati időszak 2021. szeptember 1. és 2021. november 30. között hatályban lévő fenti tárgyú rendeletekre vonatkozott, és az alábbi szakmai szempontokra terjedt ki:

Az önkormányzatok eleget tettek-e
a Kultv.[1] 83/A. § szerinti rendeletalkotási kötelezettségüknek?

A Kultv. 83/A. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, a törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján – a Közművelődési Kerekasztallal és a települési nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetést követően – rendeletben határozza meg az ellátandó közművelődési alapszolgáltatások körét, valamint feladatellátásának formáját, módját és mértékét.

Csongrád-Csanád megyében valamennyi települési önkormányzat rendelkezett közművelődési rendelettel.

A törvényi felhatalmazáshoz igazodóan
a rendelet tartalmazza-e a kötelezően szabályozandó tartalmi elemeket, mint például a közművelődési alapszolgáltatások köre, a feladatellátás formája, módja, mértéke?

A kötelező tartalmi elemek szabályozásának vizsgálata során 60 önkormányzatból 19 önkormányzat esetében volt megállapítható, hogy nem tett eleget teljes mértékben a fenti kritériumoknak.

Hibaként merült fel, hogy némely önkormányzat túlterjeszkedett a Kultv. 83/A. § (1) bekezdésében kapott törvényi felhatalmazáson, azáltal, hogy a közművelődési rendeletben a nyilvános könyvtári feladatellátást is szabályozta, illetve csak merev hivatkozásként utalt a Kultv. megfelelő rendelkezésére, vagy a közművelődési alapszolgáltatásokról egyáltalán nem rendelkezett.

Ezen túlmenően hiányosságként fordult elő, hogy az érintett önkormányzat a 2017. és 2019. évi törvénymódosításokat követően nem vizsgálta felül a közművelődési rendeletét, így a közművelődési alapszolgálatások köre, a feladatellátás formája, módja és mértéke nem felel meg a hatályos törvényi rendelkezéseknek.

A rendelet a közművelődési alapszolgáltatásokat
a Kultv. 76. §-ában foglaltaknak megfelelően a település lakosságszáma és típusa szerint differenciáltan határozza-e meg, ezáltal az önkormányzat maradéktalanul eleget tesz-e feladatellátási kötelezettségének?

A Kultv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint minden önkormányzat kötelezettsége a művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása.

Ezen felül az 1000 fő lakosságszám feletti település a 76. § (3) bekezdés b)–g) pontjában fogalt alapszolgáltatások közül legalább egyet, az 5000 fő feletti lakosságszám szerinti település a 76. § (3) bekezdés b)–g) pontjában fogalt alapszolgáltatások közül legalább kettőt köteles biztosítani.

Az önkormányzati rendeletek nagy része maradéktalanul megfelelt a fenti követelménynek.

Hibaként merült fel, hogy a rendelet nem határozta meg az alapszolgáltatások körét, vagy csak utalt a Kultv. 76. § (3) bekezdésre, de nem jelölte meg pontosan, hogy mely közművelődési alapszolgáltatásokat látja el.

Az ellenőrzés során észleltük azt is, hogy a helyi jogszabály rendelkezett az alapszolgáltatásokról, azonban a Kultv. szerinti pontosítása javasolt, mert például az alapszolgáltatások felsorolásánál vegyítette a Kultv. 76. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti alapszolgáltatásokat.

Több esetben tapasztaltuk azt is, hogy a rendelet nem követte a Kultv. módosításait, így a közművelődési alapszolgáltatások a hatályon kívül helyezett rendelkezéseknek megfelelően kerültek meghatározásra, ezért felülvizsgálatuk és aktualizálásuk szükséges.

Meghatározza-e a rendelet
a feladatellátás szervezeti kereteit?

A Kultv. 77. § (1) bekezdés, valamint a 77. § (5) bekezdés értelmében a települési önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít. A közművelődési intézmény típusa – jogszabályban meghatározott szakmai, személyi és infrastrukturális feltételek megléte esetén – lehet:

• művelődési ház,
• művelődési központ,
• kulturális központ,
• többfunkciós közművelődési intézmény,
• népfőiskola,
• népi kézműves alkotóház,
• gyermek-, illetve ifjúsági ház, valamint
• szabadidőközpont.

Kiemelendő, hogy a Kultv. 91/A. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít, hogy a tizenötezer fő alatti lakosságszámú településen – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával, illetve a közművelődési alapszolgáltatások hozzáférhetőségének biztosításával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el.

A célvizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy 32 önkormányzat teljes mértékben megfelel a Kultv. fenti követelményeinek.

A többi önkormányzatnál alapvetően kétféle típushiba jelentkezett a szervezeti keret meghatározása során. Egyrészt a fő problémát az okozta, hogy összemosódott a közösségi tér és a kulturális intézmény fogalma, ami például abban mutatkozott meg, hogy az önkormányzat közösségi színtérként nevezte meg a közművelődési intézményt.

A kisebb településeken jellemző hiba volt, hogy a „faluház” mint közművelődési intézmény, közösségi színtérként került szabályozásra.

Másrészről nem a Kultv. szerinti fogalomhasználattal élt az önkormányzat. Például közösségi színtérként „teleházat”, „belterületi közösségi házat”, „külterületi közösségi házat” határozott meg, vagy az alkotóház nem tartalmazta a „népi kézműves” kitételt.

Tartalmazza-e a rendelet
a közművelődési tevékenységet végző szervezetek pénzügyi támogatásának módját és szabályait?

A Kultv. 80. §-a szerint a települési önkormányzat a közművelődési rendeletében rögzített feladatai vagy egyéb feladatok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a közművelődési célú tevékenységet folytatókat. E támogatás nem veszélyeztetheti a közművelődési rendeletben rögzített feladatok megvalósítását.

Figyelemmel arra, hogy nem kötelező elemként követeli meg a Kultv., Csongrád-Csanád megyében nem minden önkormányzat rendelkezett pénzügyi támogatásról, a 60 önkormányzatból 48 önkormányzat szabályozta a rendeletében.

A kérdés további vizsgálata során, 10 önkormányzatnál megfigyelhető volt, hogy bár rendelkezett a pénzügyi támogatásról, de annak részletszabályaira, a támogatás módjára már nem tért ki, ezért ezen esetekben indokolt a szabályozás kiegészítése.

A helyi önkormányzat kötött-e
a közművelődési rendeletében meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására közművelődési megállapodást, az megfelel-e a Kultv. 79. § (2) bekezdése szerinti tartalmi követelményeknek?

Csongrád-Csanád megyében megállapítható, hogy az önkormányzatok többsége nem kötött közművelődési megállapodást. A közművelődési megállapodással rendelkező önkormányzatoknál típushibaként fordult elő, hogy hiányzott a biztosítandó közművelődési alapszolgáltatások díja, a közművelődési alapszolgáltatások biztosításával kapcsolatban a helyi lakossággal és annak önszerveződő közösségeivel történő kapcsolattartás elvei, a közösségi színtér vagy a közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitvatartása.

II. A szakmai szempontokon túl vizsgáltuk a rendeletek jogszabályszerkesztési szempontú megfelelését is.

A bevezető résszel kapcsolatban tipikus hibaként fordul elő, hogy a bevezető részben felhatalmazó jogszabályi rendelkezésként nem a Kultv. 83/A. § (1) bekezdését, hanem tévesen pl. az Alaptörvény 32. § (1) bekezdés a) pontját jelölik meg, továbbá előfordul, hogy azokban a feladatkört megállapító Mötv.^[2] 13. § (1) bekezdés 7. pontjára való hivatkozás hiányzik, vagy oda nem illő Kultv. szerinti rendelkezéseket tüntet fel.

A Kultv. 83. § (1) bekezdése szerint – amennyiben az önkormányzat esetében releváns – a Közművelődési Kerekasztallal és települési nemzetiségi önkormányzattal a rendelet elfogadásához egyeztetni szükséges, és a Jszr.^[3] 52. § (3) bekezdése alapján az egyeztetés tényét az önkormányzati rendelet bevezető részében feltüntetni szükséges. A véleményezési eljárásra való hivatkozás elmaradása 11 önkormányzatnál volt megfigyelhető.

A célellenőrzés keretében vizsgáltuk a záró rendelkezéseket is, melynek során több esetben azt tapasztaltuk, hogy egy bekezdésen belül szerepelnek a hatályba léptető és a hatályon kívül helyező rendelkezések.

A célvizsgálatot kiterjesztettük arra vonatkozóan is, hogy az önkormányzatok eleget tettek-e a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben előírt rendelet-közzétételi kötelezettségüknek, amely során megállapítást nyert, hogy egy rendelet kivételével minden önkormányzat megfelelt. Ezúton hívjuk fel a figyelmet az egységes szerkezetbe foglalt rendeletek önkormányzati honlapon történő közzétételi kötelezettségének fontosságára, figyelemmel arra, hogy e körben több esetben tapasztaltunk elmaradást.

[1]                 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről [Kultv.]

[2]         2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.]

[3]                 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről [Jszr.]