Dr. Megyeri Szilvia
kormánytisztviselő
Jogi és Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

1.

A Ht.-t módosító, az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény általános indokolása szerint a Kormány 2020 februárjában meghirdette a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervét (a továbbiakban: KTA), melynek egyik fő eleme az illegális hulladéklerakás felszámolása, valamint az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltásának biztosítása.

A törvény második nagy célja, hogy megvalósítsa az Európai Unió körforgásos gazdaságra történő átállást célzó, 2018 tavaszán elfogadott irányelv csomagjának végrehajtását. Az Európai Unió álláspontja szerint az Unió gazdasága jelentős mennyiségű potenciális másodnyersanyagtól esik el, ezért szükség van egy olyan uniós szinten egységes rendszer kialakítására, amely biztosítja a hulladékban rejlő másodnyersanyagok kiaknázását és felhasználását, és kedvezően befolyásolja az Európai Unió hulladékgazdálkodási és újrafeldolgozási ágazatának versenyképességét, csökkenti függőségünket a nyersanyagimporttól.

Ennek a folyamatnak a gazdaságpolitikai célja a hulladékgazdálkodási ágazat körforgásos gazdasági modellre történő áttérése, közigazgatási célja a hazai hulladék normatív szabályoknak megfelelő kezelési rendszerbe integrálása, közpolitikai célja pedig – összhangban a KTA-val – az ország megtisztítása az illegális hulladéktól.

A fentiek miatt a hulladék elhagyó magatartás felszámolásához a hulladékgazdálkodás rendszerszintű módosítása szükséges. Erre való figyelemmel egymásra épülő, szigorú szankciórendszer bevezetését tartalmazza a törvény az alábbiak szerint:

• szigorúbb új büntetőjogi szankciórendszer,
• korrigált szabálysértési szankciórendszer,
• új közigazgatási szankciórendszer.

A módosítás 2023. július 1. napjától megszünteti a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezéséért fennálló felelősségét azáltal, hogy hatályát veszti az Mötv. 13. § (1) bekezdés 19. pontja.

Az állam két típusú hulladékgazdálkodási tevékenység ellátására köt koncessziós szerződést egységesen az ország egész területére vonatkozóan:

1) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre (melybe a települési hulladék tartozik, amely a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásnak felel meg), és

2) a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységre (melybe a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladék

• gazdálkodó szervezetek elkülönítetten gyűjtött települési hulladéka,
• a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladéka,
• a környezetvédelmi termékdíjas termék hulladéka és
• a visszaváltási díjas rendszer hulladéka)

tartozik.

A települések tisztán tartásáért a települési önkormányzatok most is felelősséggel tartoznak, hiszen az Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátásába beleértendő az elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő feladatok köre is.

Ez a felelősségük továbbra is fennmarad, melyet megerősít a 2021. március 1. napján hatályba lépett Ht. 33. § új (4) bekezdése:

„(4) A települési önkormányzat önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátási kötelezettsége nem mentesíti a települési önkormányzatot a Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátásának, azon belül is a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettsége alól.”

2.

A települési önkormányzatok rendeletalkotási kötelezettsége:

A Ht. 35. § (1) bekezdése tartalmazza a települési önkormányzatok rendeletalkotási felhatalmazását, mely új h) ponttal egészült ki 2021. március 1-i hatállyal:

(35. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:)

h) az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. § (8) bekezdése szerint a felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, azaz a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási közfeladatára vonatkozó önkormányzati rendeletét mihamarabb szükséges módosítani.

3.

A Ht. 51. §-a egy új, (3) bekezdéssel bővült, mely alapján a települési önkormányzatokkal (települési önkormányzati társulásokkal) szemben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) is kiszabhat bírságot, melynek legmagasabb összege a település(ek) lakosainak száma, szorozva 100 forinttal, de legfeljebb 50 M Ft:

1. a B3 alkategóriájú hulladéklerakóban alkalmazható hulladéklerakási díjra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt [18/C. § (2) bekezdés 2021.03.28-tól];
2. a 18/D §-ban alkalmazandó díj, illetve a díjra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt [18/D. § (4) bekezdés 2021. 03. 28-tól];
3. amennyiben a települési önkormányzat (települési önkormányzati társulás) a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének, a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül nem tesz eleget. [47/A. § (4) és (4a) bekezdések 2021. 03. 13-tól];
4. A Hivatal a működő hulladékgazdálkodási eszközökről és létesítményekről vagyonkatasztert működtet. A Hivatal a vagyonkataszter adatai hitességének biztosítása érdekében az ország területén működő hulladékgazdálkodási eszközről és létesítményről azok tulajdonosától és használójától minden olyan tájékoztatást és adatot kérhet, amely a vagyonkataszter teljességéhez szükséges.
   Amennyiben a tulajdonos és a használó települési önkormányzat (vagy települési önkormányzati társulás), és a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül hiánypótlási felhívás ellenére sem tesz eleget tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének, úgy a Hivatal bírságot szabhat ki [47/D. § (2) bekezdése 2021. 03. 13-tól].

4.

A Ht. 61. §-a 2021. március 1-től jóval részletesebben határozza meg a hulladék jogellenes elhelyezésével, illetve elhagyásával kapcsolatos szabályokat. A legfontosabb megállapítások a teljesség igénye nélkül:

• Az ingatlan tulajdonosát felelősség terheli az illegális hulladéklerakás vagy elhagyás megelőzéséért [(1) bekezdés].

• Az ingatlanon más által, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége (a továbbiakban: elhagyott hulladék felszámolása) – a hulladékgazdálkodási hatóság bírságot, valamint kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésének véglegessé válásától számított tizenöt napon belül – a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli [(2) bekezdés].

• Ha a (2) bekezdés szerinti tulajdonos vagy a korábbi birtokos ismeretlen, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége – ellenkező bizonyításig – azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. (A módosítást megelőzően ez a kötelezettség az ingatlan használóját terhelte.) Az ingatlan tulajdonosa mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét. Társasházak esetében az ingatlan tulajdonosa vonatkozásában a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben, a lakásszövetkezetek esetében a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben foglaltak irányadóak [(3) bekezdés].

• Az elhagyott hulladék felszámolására a (2) vagy (3) bekezdés szerint kötelezett személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntés véglegessé válásától számított tizenöt napon belül gondoskodik a hulladék ingatlanról történő elszállításáról, és az elszállítás tényét igazolja a hulladékgazdálkodási hatóság ingatlan fekvése szerint illetékes területi szervénél. A hulladékgazdálkodási hatóság a döntést közérdekből azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. A hulladék felszámolásával összefüggésben felmerülő költségek a kötelezettet terhelik [(4) bekezdés].

• A kötelezettet terhelő meg nem fizetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha a köztartozásnak az adók módjára történő behajtása eredménytelen természetes személy kötelezett esetén a meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett közigazgatási bírság ötezerrel nem osztható részét nem kell a közérdekű munka előírásánál figyelembe venni [(5) bekezdés].

• A hulladékgazdálkodási hatóság a határozatában tájékoztatja a kötelezettet a meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő megváltásáról [(7) bekezdés].

• A hulladékgazdálkodási hatóság által elrendelt közérdekű munka végrehajtásáról a kötelezett lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában a jogellenes magatartás elkövetésének a helye szerint illetékes jegyző gondoskodik [(9) bekezdés].

• A meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő átváltása esetén a kötelezett a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt a jegyzőnél bemutatni [(11) bekezdés].

• A jegyző a rendőrség útján elővezetését rendeli el annak a kötelezettnek, aki a közérdekű munka végzése céljából a közérdekű munkavégzés helyén a kijelölt időpontban nem jelent meg [(14) bekezdés].

• Az elővezetést határozattal kell elrendelni. Az adók módjára be nem hajtható bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása során a határozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy a kötelezett mentesül az elővezetés foganatosítása, illetve a közérdekű munka végrehajtása alól, ha a kötelezett vagy más személy a közérdekű munka átváltásának alapjául szolgáló bírság közérdekű munkával meg nem váltott fennmaradó összegét az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja [(15) bekezdés].

• A jegyző által elrendelt elővezetés esetén az elrendelés és az elővezetés között negyvennyolc órának el kell telnie [(16) bekezdés].

• A jegyzőnek az elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell [(17) bekezdés].

• A hulladékgazdálkodási hatóság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elkövető kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb kéthavi halasztást engedélyezhet, ha a kötelezett családi körülményei szükségessé teszik, vagy egészségi állapotában olyan változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé [(21) bekezdés].

• A jegyző a közérdekű munkával sújtott kötelezettekről, a közérdekű munka megszervezése és a végrehajtás feltételeinek biztosítása, valamint a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet [(22) bekezdés].

• A (3) bekezdésben foglaltak esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant, az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi [(24) bekezdés].

• Az eljárás során elkobzás alkalmazásának van helye [(28) bekezdés].

5.

Jelentősen módosult a Ht. 86. §-a, mely a hulladékgazdálkodási bírságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az (1) bekezdés szerint azt a természetes vagy jogi személyt (pl. önkormányzatot), egyéni vállalkozót, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki vagy amely a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet [a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet] szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A hulladékgazdálkodási bírság felső határa százmillió forint, természetes személy esetében tízmillió forint.

Új lehetőség, hogy a 86. § (10) bekezdése szerint a hulladékgazdálkodási bírság helyszíni bírságként is kiszabható. Helyszíni bírságot az ún. közreműködő hatóság – pl. jegyző, közterület-felügyelő vagy mezőőr – is kiszabhat [86. § (11) bekezdés].

6.

A Ht. 88. § (3a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország Kormánya megalkotta a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendeletet, melynek 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Kormány közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hulladékgazdálkodási hatóságként

• a megyei kormányhivatalt területi hulladékgazdálkodási hatóságnak,
• a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt szervezeti egységet minisztériumi hulladékgazdálkodási hatóságnak

jelöli ki.

Fenti Kormányrendeletnek megfelelően a kormányhivatalok szervezetén belül új szervezeti egység alakul, mely ellátja a hulladékgazdálkodási hatóság feladatait.

Amennyiben a Ht. átfogó módosítása okán további végrehajtási rendeletek kerülnek elfogadásra, úgy arról a későbbiekben tájékoztatással leszünk.

Felhívnám a figyelmet a HulladékRadar mobilapplikációra, melynek célja az illegális szemétlerakás terjedésének megakadályozása. Az alkalmazás biztosítja a lakosság számára az illegális hulladéklerakó helyek bejelentési lehetőségét mobil eszköz használatával. A bejelentés az illetékes hatósághoz érkezik meg.