Dr. Festő-Szabó Judit
kormánytisztviselő
Humánpolitikai és Koordnációs Főosztály · Jogi és Koordinációs Osztály

Jelentős változások léptek hatályba a központi költségvetési szervek – így a kormányhivatalok – vagyonkezelésében, használatában lévő elhelyezési célú, illetve rekreációs ingatlanok vonatkozásában.

Ezen ingatlanok vagyonkezelését – a fővárosi ingatlanoknál 2020. augusztus 1., a vidéki ingatlanoknál 2021. január 1. napjától – és ezt követően teljes üzemeltetését átvette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a központi költségvetési szervek az elhelyezési célú ingatlanokat az átmeneti időszakban – a kiutalásig – használati jog, később kiutalás alapján fogják használni.

1.

A változások jogszabályi alapját megteremtő törvény (Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény) 2020. július 15-én lépett hatályba.

A kormányhivataloknak 2020. július 31. napjáig nyilatkozniuk kellett, hogy mely általuk vagyonkezelt ingatlan minősül elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlannak (ingatlan minősítő nyilatkozat). Ezen ingatlanok vagyonkezelői joga – a fővárosi ingatlanoknál 2020. augusztus 1., vidéki ingatlanoknál 2021. január 1. napján – a törvény erejénél fogva megszűnt, ezt követően a központi költségvetési szervek az ingatlant az MNV Zrt. kijelölése alapján használják, amiről az MNV Zrt. kijelölő okiratot állít ki.

Elhelyezési célú ingatlan az az ingatlan, ahol az ingatlanon lévő építmény(ek) vala­mennyi helyiségét figyelembe véve megállapítható, hogy azok többsége irodai rendeltetésű, a rekreációs ingatlanok pedig az üdülők.

A törvény végrehajtására kiadott rendelet (az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet módosításáról szóló 384/2020. (VIII.  7.) Korm. rendelet) meghatározza egyrészt a változással kapcsolatos átmeneti szabályokat, másrészt az elhelyezési célú ingatlanok jövőbeni működtetési szabályait.

2. 

Az átmeneti használati jog az ingatlan-minősítő nyilatkozat alapján megszűnt vagyonkezelői jog megszűnésétől (vidéki ingatlanoknál ez 2021. január 1.), vagy felmondás esetében a felmondás lejártától az MNV Zrt. kijelölő okirata kiállításáig tart. Ebben az időszakban, 2021. június 30. napjáig, illetve a kijelölésig az ingatlanokat érintő beruházásokat, felújításokat a költségvetési szerv tartja nyilván és saját költségvetési forrásai terhére folytatja azok megvalósítását, gondoskodik az ingatlanok üzemeltetési, fenntartási, karbantartási feladatainak ellátásáról.

Ha a vagyonkezelői jog megszűnése előtt az elhelyezési célú ingatlan nem a vagyonkezelő központi költségvetési szerv elhelyezését szolgálta, a kijelölés kezdő napjáig az elhelyezett szerv az ingatlant az MNV Zrt. külön hozzájárulása nélkül használhatja.

Fő szabály szerint a kijelölés kezdő napjával az elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlanokkal kapcsolatos jogviszonyokba az MNV Zrt. jogutódként belép, a kormányrendelet meghatározza azon, a hasznosított alapterületre, vagy időtartamra tekintettel kisebb jelentőségű, vagy funkció alapján kivételi körbe tartozó használatot érintő szerződések paramétereit, ahol e jogutódlás nem következik be. Az ingatlan üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátása érdekében kötött azon szerződések is kivételi körbe tatoznak, melyeket az MNV Zrt. az általa üzemeltetési feladatokkal megbízott költségvetési szervvel kötött. A jogutódlás az európai uniós vagy egyéb pályázattal összefüggő jogviszonyoknál a fő szabálytól eltérően, a kormányrendeletben szabályozott módon következik be.

Az MNV Zrt. – az ingatlan-minősítő nyilatkozat, valamint a központi költségvetési szervek jogszabályban előírt adatszolgáltatása alapján – felülvizsgálja az érintett ingatlanok használati viszonyait.

A szabályozás felhatalmazást ad az MNV Zrt.-nek, hogy az ingatlan-minősítő nyilatkozatban nem szereplő, és az MNV Zrt. ellenőrzése alapján elhelyezési célú ingatlanná átminősített vagy üres ingatlanok vagyonkezelői jogát felmondja. E felmondási jog gyakorlásához nem szükséges a központi költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv egyetértése. A felmondás jogszerűsége nem vitatható. Az átminősített ingatlanra a költségvetési szervet a felmondási idő lejártát követő naptól átmeneti használati jog illeti meg.

3.

A szabályozás kitér a vagyonkezelői jog megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés felmondása előtt, a költségvetési szerv által benyújtott európai uniós vagy hazai pályázatotokhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek rendezésére. Amennyiben az adott pályázatban az MNV Zrt. is kedvezményezett lehet, az MNV Zrt. a költségvetési szerv mellett, vele együttesen válik jogosulttá, kedvezményezetté a kijelölés kezdő napjával. Ha az MNV Zrt. nem lehet pályázó, sem kedvezményezett, akkor a pályázatból fakadó kötelezettségek – a fenntartási kötelezettség fennállásáig – változatlanul a kedvezményezett költségvetési szervet terhelik. A vagyonkezelői jog megszűnésekor fennálló fenntartási kötelezettségek a kötelezettség fennállásáig a költségvetési szervet terhelik. Az MNV Zrt. ezekben az esetekben a fenntartási kötelezettség fennállásáig az ingatlan az üzemeltetésbe a használó költségvetési szervet bevonja.

4.

A központi költségvetési szervek megfelelő elhelyezését az elhelyezési célú ingatlanok vagyonkezelői jogával rendelkező MNV Zrt.-nek kell biztosítania.

Ennek érdekében a költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetője a tárgyévet megelőző év június 30. napjáig elhelyezési tervet küld az MNV Zrt. részére. A később felmerült rendkívüli elhelyezési igény kielégítéséről az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter dönt. A költségvetési szerveknek első alkalommal 2020. október 31-ig elhelyezési tervet küldeniük.

A kijelölt használó jogosult az ingatlant elvárható gondossággal birtokolni, használni, ezért kárfelelősséggel tartozik, azonban – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem jogosult az ingatlan hasznosítására, hasznainak szedésére. Az ingatlanon beruházást, felújítást, valamint karbantartási és üzemeltetési tevékenységet – az MNV Zrt.-vel erre kötött szerződés hiányában – nem végezhet, csak akkor, ha azt törvény kötelező alapfeladataként nevesíti. Jogosult az ingatlantól független, az intézményi működésével, szakmai feladatellátásával – ideértve különösen az informatikai jellegű programokat – összefüggő európai uniós és hazai pályázatok benyújtására, támogatási szerződés megkötésére, kötelezettségvállalásra, fenntartásra.

Ha az MNV Zrt. az ingatlanokon végrehajtandó értéknövelő beruházásokat, felújításokat, állagmegóvási és karbantartási feladatokat akár a használó, akár erre szakosodott központi költségvetési szerv bevonásával látja el, a kiadások fedezetét a feladatokat ellátó központi költségvetési szerv költségvetésében kell megtervezni, az ingatlan hasznosításból származó bevétel a kijelölt használót vagy az üzemeltetési feladatokat ellátó költségvetési szervet illeti meg. A szabályozás lehetővé teszi, hogy az üzemeltető az ingatlanokat érintő beruházásra, felújításra is irányuló európai uniós és hazai pályázatot nyújtson be. Az üzemeltető hasznosítási jogosultságát, annak terjedelmét és feltételeit az MNV Zrt.-vel kötött megállapodás rögzíti.

5.

A költségvetési szerv vagyongazdálkodására vonatkozó jogai erősen korlátozottak, mind a tulajdonszerzés, mind a használati jogot eredményező jogügyletek tekintetében.

A költségvetési szerv csak az MNV Zrt. előzetes egyetértésével köthet a kormányrendeletben meghatározott kisebb jelentőségű használati jogosultságot eredményező megállapodást, a kijelölt használó az állami elhelyezési célú ingatlant az MNV Zrt. előzetes, írásbeli engedélyével, az abban meghatározott feltételek szerint adhatja bérbe vagy más használatába a kormányrendeletben meghatározott további korlátozásokkal.

6.

A kijelölt használó az ingatlan használatáról egyoldalú nyilatkozatával lemondhat, az MNV Zrt. a kijelölést egyoldalú nyilatkozatával – feladatellátásra alkalmas, megfelelő ingatlan biztosítása mellett – visszavonhatja oly módon, hogy a visszavonás a kijelölt használó közfeladat-ellátását nem veszélyeztetheti.

7.

A szabályozás számos kérdést vet fel.

A kormányhivatalok – más szervezetekhez képest – jelentősen eltérő feladatokat látnak el a használatukban lévő ingatlanokban.

A kormányhivatal megyei szintje és járási hivatalai más modell szerint működnek, az integrációkat követően a jelentősen eltérő szakmai tartalmú hatósági feladatellátás szakmai irányítása jellemzően megmaradt. A különböző hatósági feladatot ellátó szervezeti egységek feladatellátási helyszínenként (ingatlanonként) eltérő összetételben helyezkednek el. Mindez infrastrukturális kötöttségeket eredményez, hiszen minden szakterület működésére a szigetszerűség jellemző, és gyakran speciális infrastrukturális követelményeket igényel.

Amennyiben az ingatlanokkal kapcsolatos döntések úgy születnek, hogy a döntéshozók nem ismerik a működés pontos paramétereit, akkor a feladatellátás szempontjainak figyelembevétele háttérbe szorulhat. Az elhelyezés egy adott ingatlanban az alapfeladat-ellátás alapvető feltétele, a szabályozás felhatalmazást ad egy külső szervezet részére arra, hogy azon bármikor változtasson. A helyismeret nélkül hozott döntések a kormányhivatalok számára kedvezőtlenebb helyzetet eredményezhetnek, így adott esetben nem érvényesíthető az eddig célként kitűzött ügyfél-elégedettség növelése, az egyablakos ügyintézés megvalósítása, az integrált ügyfélszolgálatok kialakítása.

Nem ismert, hogy milyen szakmai információ alapján fog sor kerülni a különböző kormányhivatal/költségvetési szerv által kért ingatlanfejlesztések priorizálására és ütemezésére. Az ingatlanfejlesztésekben a hivatali érdekérvényesítés háttérbe szorulhat. Az üzemeltetés, ingatlanfejlesztés témakörében felmerülő igényekről olyan szervezet fog dönteni, amely nem, vagy korlátozottan rendelkezik a költségvetési szerv műkéséből eredő igények ismeretével, a helyi, az elhelyezési és műszaki sajátosságokról információkkal. A vagyonkezelői jog változása jelentősen csorbítja a központi költségvetési szervek önálló gazdálkodási jogát, továbbá a vagyonkezelői jog változása folytán a kormányhivatalok a vagyonkezelői pozícióból egy lényegesen kevesebb döntési és egyéb jogosultságot biztosító kvázi haszonbérlői pozícióba szorulnak vissza.

8.

Működési kockázatok:

Az MNV Zrt. erősen szabályozott működését ismerve soron kívüli intézkedést igénylő ügyeknél nem biztosítható az azonnali vagy gyors, esetleg rugalmasságot igénylő ügyintézés. A jelenlegi gyakorlat szerint az ingatlan átadásokkal kapcsolatos döntések, dokumentálások, még az átvett ingatlan közüzemi mérőóráinak átírása is hosszú hónapokat vesznek igénybe. Ha a kormányhivatal feladata átszervezésre kerül, ami feladat és kormánytisztviselői létszámbővítéssel jár, amihez előre nem tervezett elhelyezési igény kapcsolódik, hogyan valósul meg a soron kívüli, gyors döntés, végrehajtás?

Amennyiben valamilyen üzemeltetési feladat elmarad, vagy csak jelentős késéssel valósul meg, a felmondott szerződés alapján a szolgáltatás a kormányhivatalnál csökkentésre, vagy megszüntetésre kerül, kié lesz az esetlegesen működési nehézséget jelentő, vagy alapfeladat ellátására is kiható üzemeltetési felelősség?

A beszerzési folyamatok hosszadalmassá válnak, mert a folyamatban az igénylő és a szolgáltató között lesz még egy résztvevő, másrészt az egybeszámítási kötelezettségek miatt jellemzően nem lesz elkerülhető a közbeszerzési eljárás, és ez érinteni fogja a megyei vállalkozásokat, melyek így hátrányba kerülnek. A kormányhivatal beszerzési köréből kivont szolgáltatások eddig minden esetben lényegesen drágábbak lettek.

A leírtak alapján arra kell számítanunk, hogy a vagyonkezelői jog változás időszaka és az azt követő ingatlan használat-üzemeltetés megfelelő infrastrukturális hátteret biztosít a központi költségvetési szervek munkájához. Ez az alapfeladatok optimális működtetése, az ügyfél-elégedettség érdekében mind a központi költségvetési szervektől, mind az MNV Zrt.-től szoros együttműködést, időben gyors és rugalmas kommunikációt, jelentős odafigyelést igényel. Bízom abban, hogy ez mindkét fél részéről megvalósítható lesz, és a jövőbeni tulajdonosi jogkörgyakorló által irányított állami ingatlan üzemeltetés betölti a vele szembeni elvárásokat.