Németh Márta
kormánytisztviselő
Földhivatali Főosztály · Szegedi Földhivatali Osztály

A Hivatali Tájékoztató 2020. évi III. számában megjelent 2020. július 10-én.

A földhivatali osztályok mezőgazdász munkatársai 1998 óta minden évben elvégzik a határszemlét az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály útmutatója alapján. A határszemle végrehajtását az Agrárminisztérium rendeli el, amelyet általában a megye erdő nélküli termőterületeinek 15%-án kell végrehajtani.

A termőföldek tulajdoni és használati viszonyaiban az elmúlt két évtizedben jelentős változások mentek végbe. A földtulajdon és a földhasználat szétvált. A művelési fegyelem nagymértékben lazult, a hasznosítatlan területek aránya megnőtt. Ezért is vált szükségessé a határszemle ismételt bevezetése az 1998. évtől.

A határszemlét a földhivatali mezőgazdászok minden év júniusában kezdik meg, ez alól ez az év kivételt képez: 2020-ban a veszélyhelyzet miatt mindez később kezdődik.

A határszemle-ellenőrzések során a mezőgazdász az alábbiakat ellenőrzi:

• a hasznosítási kötelezettség, ideiglenes- és mellékhasznosítási kötelezettség betartása;
• az újrahasznosítás megszűnésének bejelentése, az újrahasznosítást igénylő, arra alkalmas területek felmérése;
• a művelési ág megváltoztatásának bejelentése, a természetbeni állapot és az ingatlan-nyilvántartás tartalmának egyezősége;
• a földminősítési mintaterek helytállósága;
• az engedély nélküli más célú hasznosítások, valamint a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása esetén az elrendelt eredeti állapot helyreállítása;
• a beruházási területek, beruházási célterületek mellékhasznosítása, illetve az ideiglenes hasznosítási kötelezettség teljesítése;
• a mezőgazdasági területek megközelítését biztosító dűlőutak, illetve a belvíz megelőzését szolgáló vízelvezető árkok, csatornák állapota;
• a parlagfű elleni védekezési kötelezettség betartása.

A felsorolás alapján látható, hogy a határszemle mennyire komplex, összetett folyamat. Ezen feladatok közül az alábbiakban kettőt emelek és fejtek ki részletesen, tekintettel arra, hogy az a lakosság széles rétegét érinti.

1. Hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség ellenőrzése

A földhivatali osztályok ellenőrzése e tekintetben folyamatos, tehát nemcsak a határszemle idejére korlátozódik. Ezenkívül a teljesítés elmaradásának következtében alkalmazott szankciók több éves negatív kihatással vannak a tulajdonos/földhasználó jövőbeni tevékenységére.

Az ellenőrzés szempontjait a Tfvt. 5. § (1)–(5) bekezdései, az 5/A. §, a 24. § és a 25. § rendelkezései határozzák meg.

A földhasználó (tulajdonos, a használatra jogosult földhasználó, tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve vagyonkezelő) köteles eleget tenni:

• a) hasznosítási kötelezettségének: ha a Tfvt. másként nem rendelkezik, választása szerint köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani;
• b) ideiglenes hasznosítási kötelezettségének: ha a termőföld más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó vagy az igénybevevő köteles a termőföldet az első igénybevételig az a) pont szerint hasznosítani;
• c) mellékhasznosítási kötelezettségének: a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő terület felhasználását nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza.

A hasznosítási kötelezettség ellenőrzésére helyszíni szemle során kerül sor. Amennyiben a jogsértés megállapításra kerül (az ellenőrzött terület gyomnövényekkel fertőzött), a hatóság felszólítja – határidő kitűzésével – a tulajdonost/földhasználót a jogsértés megszüntetésére.

A megadott határidő letelte után utóellenőrzést tart. Amennyiben ezen utóellenőrzés során megállapítja a hasznosítási kötelezettség teljesítését, megszünteti az eljárást.

Abban az esetben, ha az utóellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a tulajdonos/földhasználó a hasznosítási kötelezettségének a megadott határidőre nem tett eleget, akkor a földvédelmi bírság kiszabására kerül sor. A földvédelmi bírság mértéke 2.000 Ft/AK., azonban a bírság minimális összege nem lehet kevesebb 20.000 forintnál. 2018. évtől ezen eljárásban nagyon fontos változás, hogy az Ákr. 132–134. §-ai, valamint az Avt. szerint meg kell keresni a NAV-ot. Ez egy nagyon fontos és szigorú változás, ugyanis a továbbiakban a jogsértés megszüntetésére a NAV fogja kötelezni a tulajdonost/földhasználót. A hasznosítási kötelezettség nem teljesítése esetén ugyanis a NAV végezteti el a tulajdonos/földhasználó terhére a gyommentesítést.

A hasznosítási kötelezettség teljesítése rendkívül fontos, mivel a pénzbírságon kívül a tulajdonos/földhasználó az Fftv. 27. § (2) bekezdés ba) pontja és 53. § (1) bekezdés dc) pontja értelmében 5 évig nem szerezhet, és nem bérelhet termőföldet, amennyiben (5 éven belül) termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása vagy hasznosítási kötelezettség megsértése miatt véglegesen földvédelmi bírságot szabtak ki.

A tavalyi (2019. évi) határszemle során a hasznosítási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban a zártkerti ingatlanok esetében növekedés volt tapasztalható. Ugyanezen tendencia volt megfigyelhető a külterületi kivett ingatlanok esetében, amelyek tekintetében a tulajdonosok egyre nagyobb számban nem tesznek eleget mellékhasznosítási kötelezettségüknek. Ezen területekre is a hasznosítás/mellékhasznosítás szempontjából figyelmet kell fordítani, mivel a NAV által foganatosított végrehajtási cselekményeknek, illetve a földvédelmi bírságnak a fentebb leírtak szerint komoly következményei vannak, ugyanis a tulajdonos kizárja magát több évre a termőföld szerzéséből, illetve bérléséből.

2. Parlagfű elleni védekezésben való részvétel

Az ürömlevelű parlagfű, vagy egyszerűen parlagfű (latinul: Ambrosia artemisiifolia) (tévesen vadkender) a fészkesek (Asteraceae) családjába, annak Ambrosia nemzetségébe tartozó gyomnövényfaj. Egyik legismertebb gyomnövényünk, mezőgazdasági és humánegészségügyi kártétele rendkívül jelentős. A parlagfű Magyarország szántóföldjein és egyéb bolygatott területein évről évre óriási számban jelenik meg, ami a növénytermesztésben jelentős többletköltségeket, termésveszteséget, a humánegészségügyben pedig erőteljes allergiás tüneteket idézhet elő az arra érzékenyeknél.

Agresszív terjedése miatt az ellene való védekezésben mind a kormányhivatalok és önkormányzatok, mind az állampolgárok és civil szervezetek tevékenyen részt vesznek.

A parlagfű elleni hatékony fellépés jogszabályi alapját három jogszabályhely teremti meg, amelyek az alábbiak:
• a Tfvt. 5. §-a,
• az Éltv. 17. § (4) bekezdése és az 50. §-a,
• az állami, illetve közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Vhr.), valamint
• az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet.

A parlagfű elleni védekezés tekintetében a Magyar Állam 2005-ben alkalmazta először a közérdekű védekezés jogi eszközeit. A kormányhivatalok földhivatali osztályai 2005. évtől folyamatosan, évről évre jelentéseket készítenek, és egyéb feladatot vállalnak a parlagfű elleni védekezésben.

Az Éltv. rendelkezései értelmében a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A hatóság a parlagfűfolt meglétének dokumentálását és annak következtében egyes szankciók kiszabását a virágbimbós állapot kialakulásának megállapításától kezdve végzi el.

A külterületi termőföldeken és termőföldnek nem minősülő kivett (utak, csatornák, beruházási területek, beruházási célterületek stb.) ingatlanokon a tulajdonos/földhasználó köteles a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, valamint azt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

A földhivatalok feladata külterületen és zártkertben a helyszíni ellenőrzések elvégzése (ez történhet hivatalból vagy bejelentés alapján), amelynek keretében felderítik és a rendelkezésükre álló Welo XR10 típusú GPS készülékkel felveszik a parlagfűvel fertőzött területek koordinátáit, amely alapján azonosítják a területet, valamint annak tulajdonosát vagy földhasználóját. A kitöltött elektronikus jegyzőkönyvet feltöltik a parlagfű szerverre. A növény- és talajvédelmi osztály ez alapján szabja ki a bírságot, valamint szükség esetén elrendeli a közérdekű védekezést. A növény- és talajvédelmi osztály által kiszabható bírság mértéke a fertőzött terület szennyezettségétől függően 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.

A parlagfű elleni védekezés során 2019. évben a Csongrád Megyei Kormányhivatal illetékességi területén – 2019. október 11-ig – összesen (légi felderítés, helyszíni ellenőrzés, PBR bejelentés) 700 darab jegyzőkönyv (359,5518 hektár) került feltöltésre a parlagfű szerverre. Az országos statisztikai adatok alapján hivatalunk a parlagfű felderítés tekintetében a 2. helyen állt.

2019. évben 1 nap helikopteres parlagfű felderítés volt Csongrád megyében, amely az összes járás illetékességi területét érintette. A repülés alkalmával összesen 99 darab parlagfűvel fertőzött folt került rögzítésre, amely a légi felderítés hatékonyságát igazolta.

Az idei évben az enyhe télnek és az elmúlt időszak csapadékos időjárásának köszönhetően várhatóan a növény még nagyobb területeken jelenik meg.

Hosszú távon ahhoz, hogy a parlagfűvel fertőzött területek jelentősen csökkenjenek, kiemelten fontos az állampolgárok jogkövető magatartásának javítása. Ehhez továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni a szemléletformálásra, a témával kapcsolatos tájékoztató anyagok terjesztésére és sajtótájékoztatók szervezésére.

Fontos e téren kiemelni, hogy európai uniós támogatásból a kormányhivatalok részére drónok kerültek beszerzésre. Ez a földhivatali munkatársak számára jelentős segítséget jelent, és hatalmas előrelépés a parlagfű felderítésének területén. Ezen technikának a további fejlesztése óriási előrelépést vetíthet elő a parlagfű felderítésében és a mezőgazdászi munka többi területén is a helyszíni szemlék során.

A drónok alkalmazása segíti a parlagfűvel fertőzött területek felderítését és bemérését. Különösen nagy szerepe van a magas növénykultúrákban (napraforgó, kukorica), a tábla belső részében található parlagfű foltok felderítésében, amelyek eddig csak a helikopteres felderítés során voltak észlelhetőek. A drónok előnye továbbá, hogy alkalmazása lényegesen kevesebb költséggel jár, mint a helikopteres felderítés.

Mint látjuk, a határszemle és a parlagfű elleni védekezésben való részvétel egy komplex, nemzetgazdasági szempontból fontos munka, ugyanis a hasznosítatlan terület gyomforrásként, fertőzési gócként viselkedik, és ezáltal a környező területek művelését nehezíti. Ezenkívül ezen környező területek tulajdonosai, használói számára többletkiadásokat eredményez. „A határszemle alapvető célja a termőföldek termőképességének fenntartása, a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének fenntartása fokozása, az elhanyagolt, és az allergiát okozó parlagfüves területek csökkentése.” (AM Földügyi és Térinformatikai Főosztály FF481/2018. számú „Útmutató”)