Jogszabályok változása az építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatósági hatásköröket érintően

2020. július 13./ Körlevelek, szakmai tájékoztatók

Olaszné Szacsvai Melinda
kormánytisztviselő
Kiss Ágoston
osztályvezető
Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály · Építésügyi Hatósági Osztály 1.

A Hivatali Tájékoztató 2020. évi III. számában megjelent 2020. július 10-én.

Főosztályunk fontosnak tartja ismertetni a közelmúltban történt jogszabályok változásával kapcsolatban az alábbiakat:

I. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 163. § (1) bekezdése szerint az Eljr. alapján engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó

a) végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének (2020. március 11.) és a veszélyhelyzet megszűnésének napja (2020. június 18.) közötti időben lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel,

valamint

b) végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját (2020. június 18.) követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.

Az építésügyi hatóság az Eljr. 50. §-ában foglaltaknak megfelelően hivatalból ellenőrzi az engedélyek hatályát és annak lejárta előtt az ismertetett változás tényéről, az engedély érvényének meghosszabbodásáról levélben értesíti az engedélyes ügyfeleket.

II. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 163. § (2) bekezdése alapján a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet alapján kiadott

a) régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének (2020. március 11.) és a veszélyhelyzet megszűnésének napja (2020. június 18.) közötti időben lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel,

valamint

b) régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját (2020. június 18.) követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.

III. A miniszterelnökséget vezető miniszter 7/2020. (VI. 10.) MvM rendeletével több szakasz tekintetében módosította az Inyvhr.-t. A változás értelmében:

  1. Az ingatlan-nyilvántartásban az építési engedélyhez kötött építmény építését, bővítését végleges használatbavételi engedély, fennmaradási engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzés alapján lehet átvezetni. Az engedélyeket és a nevezett végzést az építésügyi hatóság adja ki.
  2. Az ingatlan-nyilvántartásban olyan új lakóépület építését, meglévő lakóépület bővítését, amelynek az építése, bővítése egyszerű bejelentéshez kötött, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. §-a szerint az építésfelügyeleti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány alapján lehet átvezetni.
  3. A bontási engedélyhez kötött építmény bontását a bontás elvégzéséről szóló végzés, a bontási engedélyhez nem kötött építmény bontását az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.
  4. A 2013. január 1. előtt épített, építési engedélyhez nem kötött építmény építését, bővítését az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.
  5. Műemléken, műemléki területen vagy műemléki jelentőségű területen végzett, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerint az örökségvédelmi hatóság eljárásához kötött építést, bővítést, rendeltetésmódosítást az örökségvédelmi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.
  6. A 2012. december 31. után épített, építési engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építmény építését, bővítését a települési önkormányzat polgármesterének rendeltetést igazoló hatósági bizonyítványa alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.
  7. Épület fő rendeltetési jellegének, továbbá lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség rendeltetésmódjának építésügyi hatóság, örökségvédelmi hatóság vagy a rendeltetésmódosítási hatóság eljárásához nem kötött megváltoztatását a települési önkormányzat polgármesterének rendeltetést igazoló hatósági bizonyítványa alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.
  8. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/F. § hatálya alá tartozó rendeltetésmód-változást (a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre történő változtatására, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására) a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében kijelölt hatóság (a továbbiakban: rendeltetésmódosítási hatóság) által kiadott végleges rendeltetésmódosítási engedély alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.
  9. Társasházi közös tulajdonban álló épületrész vagy egyéb helyiség egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez, amennyiben az az épületrész vagy egyéb helyiség rendeltetésmód-változásával nem jár, rendeltetést igazoló hatósági bizonyítvány nem szükséges, a rendeltetésmódot az alapító okirat igazolja.

Összefoglalva: a jogszabályváltozás következtében, meghatározott esetekben csak a települési önkormányzatok polgármesterei adhatnak ki hatósági bizonyítványt.

Álláspontunk szerint műszaki végzettségű köztisztviselővel nem rendelkező önkormányzat polgármestere építésügyi műszaki szakértő közreműködésének segítségével dönthet esetenként arról, hogy az ügyféli kérelemmel érintett, adott épület/épületrész megfelel-e az országos és a helyi építésügyi jogszabályoknak, vagy sem.

Print Friendly, PDF & Email