Dr. Semperger Zsolt
törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Törvényességi Felügyeleti Osztály

Idén tavasszal három alkalommal is változott az Mötv.¹ szövege:

• 2020. március 24-én a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi VII. törvényben,
• 2020. április 1-jén az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvényben,
• 2020. április 11-én pedig az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével

összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvényben foglalt módosítások léptek hatályba.

1. A listás képviselői helyek betöltése

A március 24-ei módosítás egy új (2) bekezdést iktatott be a képviselői jogok keletkezését, megszűnését és az eskütételt szabályozó 28. § eddigi két bekezdése közé, valamint ehhez kapcsolódóan egy új 146/G. §-t az átmeneti rendelkezések körébe:

Mötv. 28. § (2) Ha a listáról megválasztott önkormányzati képviselő nem veszi át a megbízólevelét, jelöltként továbbra is a listán marad. A lista alapján a helyi önkormányzati képviselők következő általános választásáig a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 21. § (2) bekezdése alapján képviselői megbízatást szerezhet, ha a megbízólevelét át nem vevő jelöltön kívül a listán szereplő valamennyi jelölt kiesett.

Mötv. 146/G. § E törvénynek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 28. § (2) bekezdését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13-i választásán listáról mandátumot szerzett, de arról a Módtv. hatálybalépését megelőzően lemondott önkormányzati képviselő esetén is alkalmazni kell akkor, ha a lemondott jelöltön vagy jelölteken kívül a listán szereplő valamennyi jelölt kiesett.

Az Övjt.² (változatlanul maradó) szabályai szerint: ha a megyei vagy kompenzációs listáról megválasztott képviselő nem veszi át a mandátumát, akkor az adott jelölő szervezet listájáról a jelölő szervezet által kiválasztott másik jelölt kapja meg a mandátumot [Övjt. 21. § (2) bek.]. Ha a jelölő szervezet megyei/kompenzációs listáján nem maradt több jelölt, akkor a mandátum betöltetlen marad [(3) bek.]. (Ha pedig ezzel működésképtelenné válna a testület, akkor mégiscsak be kell tölteni időközi választással az összes addig megüresedett mandátumot [(4) bek.].)

Az Mötv. módosítása azt eredményezi, hogy csak egy körrel később fogynak el a jelöltek egy adott jelölő szervezet megyei/kompenzációs listájáról: ha már a lista minden szereplője kiesett, akkor újra lehetőséget kap az eredetileg megválasztott jelölt, hogy elfoglalja az általános választás után egyszer már visszautasított mandátumát. Így nem következik be az Övjt. 21. § fent említett (3)–(4) bekezdése szerinti eset, azaz nem üresedik meg a mandátum. Hangsúlyozandó, hogy ezzel a lehetőséggel csak a választáson eredetileg megválasztott jelölt élhet, a lista többi szereplője nem.

Az új szabály nemcsak a jövőbeli, hanem a 2019. októberi általános választáson megválasztott megyei/kompenzációs listás képviselőkre is vonatkozik.

Mindez csakis a megyei és a kompenzációs (a fővárosit is beleértve) listára vonatkozik, a „kislistára” (azaz a maximum tízezer fős településeken alkalmazandó egyéni listára) viszont nem. Ezt hiába feltételeznénk az új bekezdés első mondatában „a listáról megválasztott” kifejezés alapján. Az egyéni listás mandátum esetén ugyanis nincs helye a mandátum át nem vételének (csak a már megszerzett mandátumról való utólagos lemondásnak), valamint maga az új bekezdés is egyértelműsíti ezt a második mondatában, amikor az Övjt. 21. §-ának csak a – megyei/kompenzációs listára vonatkozó – (2) bekezdését jelöli meg mandátum-betöltési módként.

A törvény indokolása szerint a módosítás célja az önkormányzat zavartalan működésének biztosítása, valamint a jogbiztonság és a választói akarat érvényesítése.

2. A képviselői összeférhetetlenséget érintő változások

Szintén március 24-ével egészült ki az Mötv. – Országgyűléssel, köztársasági elnökkel, Kormánnyal kapcsolatos összeférhetetlenségi eseteket meghatározó – 36. § (1) bek. a) pontja egy új kivételt megengedő ac) alponttal; az önkormányzati cégekkel kapcsolatos összeférhetetlenséget szabályozó h) pont pedig egy eddig tilalmazott eset eltörlésével vált megengedőbbé:

Mötv. 36. § (1) Az önkormányzati képviselő […] nem lehet

a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve […]

ac) az állam által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának vagy ügyvezetésének tagja; […]

h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének […] ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;

A módosítás alapján a jövőben az önkormányzati képviselő egyúttal lehet:

• állami cég felügyelőbizottságának/ügyvezetésének tagja,
• önkormányzat cég ügyvezetésének tagja is.

Miután az Mötv. 72. § (1) bekezdése a képviselői összeférhetetlenségi szabályokat rendeli alkalmazni a maximum 3000 fős település főállású polgármesterére és minden társadalmi megbízatású polgármesterre, az új összeférhetetlenségi kivételek rájuk is ugyanúgy vonatkoznak.

3. A polgármesteri összeférhetetlenséget érintő változások

A március 24-ei módosítás a 72. § – szigorúbb (3000 fő feletti, főállású) polgármesteri összeférhetetlenséget szabályozó – (2) bekezdésében szereplő kivételeket egyrészt alpontokra tagolta, másrészt kiegészítette egy új kivétellel, harmadrészt pedig egy új 146/H. §-t is beiktatott az átmeneti rendelkezések körébe:

Mötv. 72. § (2) A 3000 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármestere

a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység,

b) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, valamint

c) az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony – ide nem értve az egészségügyi alapellátásban végzett tevékenységet –

kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja.

Mötv. 146/H. § E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 72. § (2) bekezdés c) pontját a Módtv. hatálybalépését megelőzően megválasztott polgármesterre is alkalmazni kell.

Egészségügyi dolgozó eddig is lehetett a társadalmi megbízatású vagy maximum 3000 fős településen a főállású polgármester. A jövőben azonban a 3000 fő feletti település főállású polgármestere is végezhet egészségügyi tevékenységet (az alapellátás kivételével), azaz pl. dolgozhat kórházban. Az átmeneti rendelkezések egyértelműsítik, hogy ez a már hivatalban levő polgármesterekre is vonatkozik.

A törvény indokolása szerint mind ennek, mind pedig az előző pontban ismertetett módosításnak az összeférhetetlenségi szabályok pontosítása a célja.

4.Bírósági eljárásokkal kapcsolatos változások

Az április 1-jei módosítás kevésbé érinti az önkormányzatokat:

• A 85. § (3d) bekezdésében és (3e) bek. c) pontjában – a kormányhivatal keresetindítási jogával kapcsolatban – átvezetésre került a bírósági hatáskörökben történt változás.
• A 98. § új település alakításával kapcsolatos bírósági keresetindításra vonatkozó (10) bekezdése hatályát veszti, mivel – a módosító törvény indokolása szerint – ezt a kérdést a Kp.³ már önmagában is szabályozza.

5.Illetménnyel kapcsolatos technikai módosítás

Az április 11-ei módosítás a polgármesterek illetményének szabályozását egyszerűsíti. A 71. § (1)–(2) bekezdése korábban a miniszteri, illetve államtitkári illetményhez kötötte a főpolgármesteri, megyei jogú városi és fővárosi kerületi polgármesteri illetményt (közvetve pedig a többi polgármester és a megyei közgyűlési elnök javadalmazását is). Ehhez egyrészt a Ksztv.-t⁴ hivatkozta be, másrészt a Ksztv. alkalmazásához a Kit.⁵ is megállapított egy átmeneti szabályt. Ezt a duplacsavart kiegyenesítve a módosítás lecseréli a hivatkozást a konkrét összeg megjelölésére:

Mötv. 71. § (1) A főpolgármester megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege 1 296 300 forint. A főpolgármester havonta az illetményének 15%-ában meghatározott költségtérítésre, valamint a minisztert jogszabály alapján megillető egyéb juttatásokra jogosult.

(2) A megyei jogú város polgármestere, a fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege 997 200 forint.

Az összeg megegyezik az eddigivel, valamint a többi (a fenti (2) bekezdésre épülő) illetmény-, tiszteletdíj- és költségtérítés-szabály is változatlan, azaz csak a megfogalmazás egyszerűsödött, a változás az önkormányzatokra nincs hatással.