Közös önkormányzati hivatalok létrehozása, ahhoz való csatlakozás az általános önkormányzati választások évében

2019. június 06./ Körlevelek, szakmai tájékoztatók

dr. Koréh Zoltán
törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály

A közelgő, 2019 októberében megtartandó helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására tekintettel az önkormányzatoknak érdemes mielőbb megvizsgálniuk a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos előírásokat, szabályokat.

I. Általános tudnivalók

„A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között… meghatározza szervezeti és működési rendjét.” [Alaptörvény[1] 32. cikk (1) bek. d) pont]

Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. [Mötv.[2] 41. § (1) bek.]

Az önkormányzat képviselő-testületének kötelezően létre kell hoznia és fenn kell tartania polgármesteri hivatalt, vagy közös önkormányzati hivatalt. [Mötv. 84. § (1) bek.]

A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület szerve. Költségvetési szervnek, így jogi személynek minősül azzal, hogy költségvetési szerv alapítására az érintett helyi önkormányzatok jogosultak. [Mötv. 41. § (2) bek. 2. mondat és 84. § (1) bek., Áht.[3] 1. § 18. pont, 7. § (1) bek., 8. § (1) bek. b) pont, Ávr.[4] 24. § (2) bek., 167/A. § (1) bek. 1. pont]

A közös önkormányzati hivatal az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el. Közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában, és ellátja a bizottságok működésének ügyviteli feladatait is. [Mötv. 61. § (3) bek., 84. § (1) bek.]

„A hivatal működési költségét az állam – az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban – finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít.” [Mötv. 84. § (4) bek.]

A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt; a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; valamint egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére. [Mötv. 67. § (1) bek. a)–c) pont]

A közös önkormányzati hivatal jegyzőjére a jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy

a) valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait;
b) kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszámarányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. Többségi a döntés akkor, ha – a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve – a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot;
c) a 85. § (4) bekezdésében foglalt esetben – az érintett települések eltérő megállapodásának hiányában – a jegyzőt a város polgármestere nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.” [Mötv. 83. §]

II. Közös önkormányzati hivatal létrehozása, ahhoz való csatlakozás

1. ESETEI:

A) KÖTELEZŐ közös önkormányzati hivatalt létrehozni, ahhoz csatlakozni:

a) azon községi önkormányzatnak, amelynek a lakosságszáma nem haladja meg a 2000 főt (azaz nem éri el a 2001 főt) [Mötv. 85. § (1) bek.];

b) azon városi önkormányzatnak, amellyel a vele határos település kezdeményezi a közös önkormányzati hivatal létrehozását [Mötv. 85. § (7) bek.];

c) azon 2000 főt meghaladó (azaz 2001 főt elérő) lakosságszámú települési önkormányzatnak, amellyel a vele határos település kezdeményezi a közös önkormányzati hivatal létrehozását; [Mötv. 3. § (2) bek., 85. § (7) bek]
Kivétel [b)–c) pont esetében]: a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával az érintett megtagadhatja a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését. [Mötv. 85. § (7a) bek.]

d) azon települési önkormányzatnak, amelyet a kormányhivatal vezetője – az Mötv. 85. § (3a) bekezdés szerinti esetben – döntésében kijelölt közös önkormányzati hivatalhoz való tartozásra; [Mötv. 3. § (2) bek., 85. § (3a) és (3b) bek.]

e) azon települési önkormányzatoknak, amelyek társult képviselő-testületet alakítanak. [Mötv. 3. § (2) bek., 56. § (2) bek.]

B) ÖNKÉNTESEN tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz a 2000 főt meghaladó (azaz 2001 főt elérő) lakosságszámú település is (kivéve: II. 1. A) b–d) pont) [Mötv. 3. § (2) bek., 85. § (1) bek. 2. mondat]
Megj.: a települési önkormányzat alatt községi, városi, járásszékhely városi, megyei jogú városi és fővárosi kerületi önkormányzatot kell érteni. [Mötv. 3. § (2) bek.]

2. AZ ALAKÍTÁSRA, CSATLAKOZÁSRA VONATKOZÓ FŐBB TÖRVÉNYI FELTÉTELEK, ELŐÍRÁSOK:

a) Határidő:

Az érintett helyi önkormányzatok képviselő-testületei közös önkormányzati hivatal létrehozásáról, ahhoz való csatlakozásról, vagy megszüntetésről minden választási ciklusban csak egyszer, az általános önkormányzati választások napját követő 60 napon belül tudnak megállapodni. [Mötv. 85. § (3) bek., Alaptörvény 35. cikk (2) bek.]

b) Lakosságszám meghatározása:

A lakosságszámot a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni. [2010. évi L. tv.[5] 3. §, Mötv. 146. § (3) bek.]

Lakosságszám [2010. évi L. tv. 2. §]:
Azon személyek száma, akiknek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban (a továbbiakban: Nyilvántartás) szereplő

lakóhelye [1992. évi LXVI. tv.[6] 5. § (2) bek., 26. § (1) bek.],

lakóhely hiányában tartózkodási helye az adott település közigazgatási területén található;
Fontos megjegyezni, hogy lakóhely hiányán azt kell érteni, hogy az adott személynek a Nyilvántartásban nincs bejelentett – magyarországi – lakóhelye (pl. azon külföldön élő – Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező – magyar állampolgár, aki a Nyilvántartásban rendelkezik tartózkodási hellyel) [1992. évi LXVI. tv. 4. § (2a) bek. a) pont, 5. § (3) bek., 13. § (2a) bek., 26. § (1), (3) és (8) bek.],

vagy

– akiknek a lakóhelye csak az adott település (fővárosi kerület) megnevezését tartalmazza.

c) Járáson belüliség:

A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi önkormányzatnak egy járáson belül kell lennie. [Mötv. 85. § (1) bek.]

d) Határosság:

A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket legfeljebb egy település közigazgatási területe választhatja el egymástól. [Mötv. 85. § (1) bek.]

e) Közös önkormányzati hivatallal szemben támasztott követelmények:

  • Összlakosságszám:
    A közös önkormányzathoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő. [Mötv. 85. § (2) bek.]
    KIVÉVE, ha:
    –    a közös önkormányzati hivatalhoz legalább 7 település tartozik [Mötv. 85. § (2) bek.];
    –    közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közül valamelyike város [Mötv. 85. § (2a) bek.];
    –    a nemzetiségek arányára tekintettel a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyja a közös önkormányzati hivatallal szemben támasztott követelmények enyhítését [Mötv. 85. § (10) bek.].
  • Településszám:
    A közös önkormányzati hivatalhoz legalább 7 település tartozik. [Mötv. 85. § (2) bek.]
    KIVÉVE, ha
    –    a közös önkormányzathoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő;
    –    a közös önkormányzathoz tartozó települések összlakosságszáma nem éri el a 2000 főt, de közülük egyik város;
    –    a nemzetiségek arányára tekintettel a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyja a közös önkormányzati hivatallal szemben támasztott követelmények enyhítését [Mötv. 85. § (10) bek.].

Mindezekre figyelemmel kérjük Csongrád megye valamennyi önkormányzatának Képviselő-testületét, hogy mihamarabb – különösen a megállapodások előkészítésének időigényességére tekintettel – vizsgálja meg, hogy az önkormányzata esetében fennáll-e, vagy nagy valószínűséggel fennállhat-e a közös önkormányzati hivatal létrehozásának kötelező esetének valamelyike.

Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a Belügyminisztérium az Önkormányzati Hírlevél 2012. évi 2. számában (2–24. old.) a közös önkormányzati hivatalok alakításához, valamint a 2012. évi 3. számában (2–8. old.)[7] a polgármesteri hivatalok, közös önkormányzati hivatalok megalakításának átmeneti szabályaival felmerülő kérdésekhez módszertani segédleteket tett közzé.

[1] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) [Alaptörvény]
[2] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.]
[3] 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról [Áht.]
[4] 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról [Ávr.]
[5] 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
[6] 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
[7] Mindkettő elérhető a Belügyminisztérium honlapján: Önkormányzati Hírlevél (2010-2014).zip (nagyméretű fájl).

Print Friendly, PDF & Email