dr. Pénzes Emese
törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 108/A. §-a rendelkezik a helyi önkormányzat által kötött csereügyletek kormányhivatali jóváhagyásáról. Ezen rendelkezést az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény vezette be 2014. január 1-i hatállyal.

1. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltak szerint „Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.”

Magyarország 2019. évi központi költségvetésről szóló 2018. évi L. törvény 5. § (4) bekezdés c) pontja alapján „A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2019. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték képezi”, a helyi önkormányzat azonban rendeletben ettől eltérő összeget is meghatározhat.

Az Mötv. 108/A. § (1) bekezdésében az Nvtv. fenti szabálya alól határoz meg kivételeket – azzal, hogy ezekben az esetekben is lehet versenyeztetni, de nem kötelező – az alábbiak szerint:

„108/A. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 13. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető:
a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon állam részére történő értékesítése vagy állammal kötött csereügylet esetén, és
c) a helyi önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén, ha a cserével érintett önkormányzati vagyon értéke a versenyeztetésre vonatkozó törvényben előírt értékhatárt meghaladja, az illetékes fővárosi vagy megyei kormány­hivatal dönt a csereügylet jóváhagyásáról. A kormányhivatal a csere­ügyletet jóváhagyja, ha az egyes vagyontárgyak értékére és a szerző­dés­ben foglalt egyéb vagyoni kötelezettségvállalásra tekintettel az értékarányosság követelménye megvalósul és egyébként az ügylet megkötése az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása vagy gazdasági érdekei szempontjából indokolt.”

2. Az Mötv. 143. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány megalkotta a helyi önkormányzat által kötött csereügylethez szükséges kormányhivatali jóváhagyás eljárási szabályairól szóló 126/2015. (V. 27.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm.r.), melynek főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze:

• Csereügylet alatt a helyi önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréjét kell érteni (Korm.r. 1. §).
• Az eljárás kérelemre indul, azt a helyi önkormányzatnak kell kezdeményeznie a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes kormányhivatalnál. Amennyiben a csereügylet helyi önkormányzatok között jön létre, a helyi önkormányzatok képviselő-testületei állapodnak meg arról, hogy a kérelmet melyik helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújtják be (Korm.r. 2. § (1)–(2) bekezdés).
• A Korm.r. 3. §-a határozza meg a kérelemhez csatolandó mellékleteket az alábbiak szerint:
  (1) A kérelemhez mellékelni kell:
  a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének döntését, amely tartalmazza a polgármester felhatalmazását a csereszerződés aláírására, valamint a csereügylet jóváhagyására vonatkozó kérelem benyújtására,
  b) a helyi önkormányzat képviselő-testületének döntését arról, hogy a csereügylet megkötése mely kötelező feladat ellátását vagy gazdasági érdek érvényesülését biztosítja,
  c) társasági részesedés, illetve ingatlanok cseréje esetén – a (2) bekezdés a) pont szerinti eset kivételével – a szerződő felek által aláírt csereszerződést,
  d) amennyiben a csereügylet helyi önkormányzatok között jön létre, a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek döntését arról, hogy a kérelmet melyik helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújtják be.
  (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek esetében a kérelemhez mellékelni kell:
  a) a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyását tartalmazó csereszerződést, vagy
  b) a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyását nem igénylő csereszerződés esetében igazolást arról, hogy a szerződés hatályosságához nem szükséges a hatósági jóváhagyása.
  (3) Ha a szerződésből nem állapítható meg, hogy az értékarányosság fennáll-e, annak igazolása érdekében a kérelemhez mellékelni kell:
  a) az egyes vagyontárgyak értékét igazoló szakértői véleményt,
  b) önkormányzati tulajdonú ingatlan tekintetében a vagyonkataszter nyilvántartás kivonatát, vagy
  c) a felek által beterjesztett egyéb bizonyítékokat.
  (4) Ha a csereügylet helyi önkormányzatok között jön létre, az (1) bekezdésben foglalt mellékleteket önkormányzatonként egy-egy példányban kell benyújtani. A csereszerződést legalább eggyel több, ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges példányban kell benyújtani.

Az (1) bekezdés b) pontja esetén – amennyiben a csereügylet megkötése kötelező feladat ellátását biztosítja – javasolt az Mötv. kötelező feladatokat felsoroló rendelkezései közül a vonatkozó pont megjelölésén túl nyilatkozni arról, hogy mi a konkrét célja a csereügyletnek (pl. a megszerezni kívánt ingatlanon az önkormányzat milyen, a kötelező feladata ellátását szolgáló beruházást kíván megvalósítani).

3. A fenti rendelkezések figyelembevételével a kormányhivatal vizsgálja, hogy az önkormányzati vagyon értéke meghaladja-e a versenyeztetésre vonatkozó törvényben/önkormányzat rendeletében előírt értékhatárt. Kormányhivatali jóváhagyásra „igen” válasz esetén van szükség, amennyiben az önkormányzat a versenyeztetést mellőzni kívánja.

A kormányhivatal vizsgálja továbbá, hogy az önkormányzat csatolta-e a kérelméhez a kötelező mellékleteket, amennyiben nem, úgy hiánypótlásra felhívás kerül kibocsátásra.

Végül – amennyiben a kérelem minden szempontból megfelel a jogszabályi előírásoknak – vizsgálandó, hogy megvalósul-e az értékarányosság követelménye és az ügylet megkötése az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása vagy gazdasági érdekei szempontjából indokolt-e. Amennyiben igen, úgy a csereügylet jóváhagyásáról a kormányhivatal egyszerűsített határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg a csereszerződés valamennyi példányát záradékkal látja el (Korm.r. 4–5. §). Fontos megjegyezni, hogy a kormányhivatal jóváhagyása nem pótolja a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket.

Azon eljárási kérdésekben, amelyekről sem az Mötv., sem a Korm.r. nem rendelkezik (pl. kérelem visszautasítása, hiánypótlásra felhívás, jogorvoslati lehetőség), az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) alkalmazandó.