Dr.  Tichy Noémi
törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Hatósági Főosztály / Törvényességi Felügyeleti Osztály
Frissítette:
Dr. Szeles-Kókai Linda
törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály

Jogszabályváltozás miatt a 2017. május 16-ai cikkünket a következők szerint frissítjük (tekintettel a 2018. január 1-jén hatályba lépett Ákr. szabályaira):

Kérdésként merült fel, hogy szabályozható-e önkormányzati rendeletben az útépítési hozzájárulás mértéke és megfizetésének módja, tekintettel arra, hogy számos települési önkormányzatnál mutatkozik erre példa.

A releváns jogszabályi környezetet figyelembe véve két törvény is rendelkezik az útépítési hozzájárulás helyi szabályozásának módjáról.

Az Étv. 28. §-a az útépítési hozzájárulásról az alábbiak szerint rendelkezik:

(2) Ha a kiszolgáló utat, illetőleg közművet a települési önkormányzat megvalósította, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban dönt. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás nem róható ki, ha az út- és közműépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út és a közmű megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették.

Az Étv. 2009. szeptember 30-ig hatályos állapota szerint a települési önkormányzat valóban rendeletet alkothatott az útépítési hozzájárulás lakosság általi megfizettetésére, azonban a jogszabály 2009. október 1-jét követően erre egyedi hatósági határozati formában ad lehetőséget.

A Kkt. 31. § -a az alábbiak szerint szabályozza a kérdést:

(1) A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, valamint a helyi önkormányzat az alapvetően helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttműködhetnek. Az együttműködés (a továbbiakban: útépítési együttműködés) formáját a résztvevők maguk határozzák meg.

(2) A helyi önkormányzat – ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz – az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig – a rendeletében meghatározott módon – útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.

A két törvény szabályozásában mutatkozó ellentmondás feloldása – a szövegkörnyezetből következtethetően – a szabályozandó „élethelyzet” különbözőségében áll.

Az Étv.-ben a jogalkotó az útépítési hozzájárulást (a közművesítési hozzájárulással együtt) a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézményként nevezi meg, és arról az újonnan beépítésre szánt területekhez kapcsolódó, azokkal együttesen kialakítandó kiszolgáló utak vonatkozásában rendelkezik.

A Kkt. szabályozása inkább a településen belterületi közút építését vagy már meglévő földút szilárd burkolattal való ellátását érinti, amelyet az érdekelt lakosság jellemzően az önkormányzattal együttműködve valósít meg.

Figyelemmel arra, hogy a képviselő-testület mely szituációban kíván útépítés finanszírozása kapcsán hozzájárulási kötelezettséget előírni a lakosság részére, úgy célszerű a helyi szabályozást összhangba hozni a magasabb szintű mögöttes normatív rendelkezésekkel. E szerint a képviselő-testületnek az Étv. szerinti útépítési hozzájárulásról egyedi hatósági határozatban kell dönteni, a Kkt.-ben meghatározott útépítési érdekeltségi hozzájárulás vonatkozásában pedig lehetőség van a rendeleti szabályozásra, úgy, hogy a tényleges kirovás majd egyedi határozat formájában történik.

Törvény által a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe utalt hatósági ügyben pedig az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni, beleértve a végrehajtásra vonatkozó szabályokat is.