Dr. Tichy Noémi
törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály

Jogszabályváltozás miatt a 2018. február 28-i cikkünket a következők szerint frissítjük (tekintettel az Alaptörvény 2018. június 29-én hatályba lépett – a hivatkozott bekezdés számozását érintő – módosítására):

Magyarország Alaptörvénye VI. Cikk (3) bekezdése kimondja, hogy

(3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

Az önkormányzati képviselő-testület munkája során számos közérdeket érintő és közérdeklődésre számot tartó előterjesztést tárgyal, melyek törvény által biztosított nyilvánossága megteremti annak lehetőségét, hogy a helyi közügyekről való döntési folyamat áttekinthetővé, átláthatóvá váljon az állampolgárok számára. Ezek jellemzően az önkormányzat közfeladatai ellátásával, vagyonával való gazdálkodással, esetlegesen intézmények személyügyi kérdéseivel kapcsolatosak. Tekintettel arra, hogy a képviselő-testület döntési jogkörébe tartozó előterjesztések széles témakört ölelnek fel, előfordul, hogy közérdeket érintő döntések személyes adatokat is tartalmaznak.

Ilyen esetben felmerülhet a kérdés: melyik alapelv érvényesülését kell előtérbe helyezni?

1. Az Mötv. vonatkozó szabályozása a képviselő-testület munkáját illetően a következő:

Mötv. 46. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

Ugyanakkor – jórészt a személyes adatok védelme érdekében – a képviselő- testület számos esetben és témában tarthat zárt ülést az alábbiak szerint:

Mötv. 46. § (2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

Természetesen előfordulnak olyan előterjesztések, amelyek nem sorolhatók automatikusan a fent hivatkozott kategóriák egyikébe sem, viszont a téma jellegénél fogva tartalmaznak személyes adatokat. Ez a körülmény azonban az Mötv. szabályozása alapján nem ad lehetőséget zárt ülés tartására.

Mindazonáltal fontos felhívni a figyelmet, hogy nyilvános testületi ülés tartásából nem következik az, hogy egyes, az ügyhöz kapcsolódó dokumentumokban szereplő személyes adatok is korlátlanul bárki számára megismerhetőek. Csak és kizárólag olyan adatok hozhatók nyilvánosságra, melyek a cél – jelen esetben a képviselő-testületi működés átláthatóságának biztosítása – érdekében szükségesek és elengedhetetlenek.

2. Az adatok nyilvánosságának és kezelésének szabályai tekintetében mérvadó Infotv. egyértelműen segítségünkre van az adatok minőségének elhatárolásában:

Az Infotv. 3. § 2. pontja szerint személyes adat:

az érintettel kapcsolatba hozható adat, valamint az adatból levonható következtetés.

Az Infotv. 3. § 5. pontja értelmében közérdekű adat:

az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre,szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

A Legfelsőbb Bíróság az önkormányzat képviselő-testületének üléséről készített jegyzőkönyvvel kapcsolatban kimondta, hogy

a jegyzőkönyv nem tekinthető olyan dokumentumnak, amely jellegénél fogva kizárólag közérdekű adatokat tartalmaz. [BH1996.581.]

Ezzel összhangban az Alkotmánybíróság 873/B/2008. AB határozatában úgy fogalmazott, hogy

a személyes adatok ugyanis nem válnak pusztán abból az okból közérdekű adattá, hogy közfeladatot ellátó szerv kezelésébe kerülnek. Az Alkotmánnyal összhangban ugyanis az Avtv. nem az iratelvből, hanem az adatelvből indul ki; nem a dokumentumot, vagy valamely más adategységet, hanem az adatot, információt minősíti. Ennek megfelelően egy adott dokumentum többféle (személyes, illetve közérdekű) adatot is tartalmazhat, így tartalmának egy része nyilvános, más része nem nyilvános is lehet. Az adatelv viszont azt is jelenti, hogy a közérdekű adat megismeréséhez való jog gyakorlása esetén is az információ, és nem maga az irat az alapjog tárgya.

Az Infotv. lényeges eleme, hogy személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető, valamint az adatkezelés minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának. További garanciális szabály, hogy csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, és csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

Az adatkezelés törvényben meghatározott fogalmi körébe tartozik a gyűjtésen, felvételen, rögzítésen és nyilvántartáson kívül a nyilvánosságra hozatal is, ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy a személyes adatok tekintetében az adatkezelés az Infotv. előírásainak megfelelően történjék.

3. Fentiek alapján a képviselő-testületi döntésekkel összefüggésben keletkező, de közérdekű adatnak nem minősülő személyes adatok nyilvánosságra hozatalának az érintett nyilatkozatától kell függenie. Ez arra is befolyással lehet, hogy zárt vagy nyilvános lesz-e az ülés. illetve arra is, hogy az előterjesztések, határozatok a bennük szereplő személyes adatokkal kerülnek nyilvánosságra hozatalra vagy anonimizálva. Az Infotv. alapján kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett hozzájárulását nem adta meg.

Ennélfogva a képviselő-testület a közérdekű adatok nyilvánosság általi megismerhetőségével összefüggésben akkor jár el helyesen, ha az előterjesztésben, döntésben felmerült személyes adat esetén a nyilvánosságra hozatalt megelőzően anonimizálja azokat, így biztosítva az Alaptörvényben lefektetett jogok maradéktalan érvényesülését.