Dr. Bangha Ágnes
főosztályvezető
Jogi és Hatósági Főosztály

Dr. Kovács Anita
hatósági szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Hatósági, Építésügyi és Oktatási Osztály

1. A felügyeleti szerv

A felügyeleti szerv kijelölése, akárcsak az eljáró elsőfokú és másodfokú hatóságok kijelölése, a törvény értelmében – mint hatásköri, anyagi jogi rendelkezés – az ágazati eljárási jogszabályok terrénuma. A fellebbezés elbírálására jogosult, illetve a felügyeleti szerv lehet azonos, és lehet egymástól különböző szerv is, azonban többnyire a fellebbezés elbírálására jogosult és a felügyeleti szerv ugyanazon szerv.

A járási hivatalok hatósági ügyeiben, jogszabályi felhatalmazás alapján, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Jogi és Hatósági Főosztálya szakterületi osztályai járnak el felügyeleti szervként az alábbiak szerint:

A Hatósági, Építésügyi és Oktatási Osztály

A Szociális, Igazságügyi és Gyámügyi Osztály    

A Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály

A Földhivatali Osztály   

2. A felügyeleti eljárás és a törvényi alapelvek

Az alapelveket, mint egyfajta általános zsinórmértékeket, az eljárás minden szakaszában be kell tartani és tartatni; a jogalkalmazás során jogértelmező és joghézag pótló szerepet töltenek be.

A jogszerűség alapelvét mindenképpen érdemes e helyütt említeni: A közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) jogszabály felhatalmazása alapján, hatáskörét a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár el.

Az alapelvek közül témánk szempontjából kiemelendő a hivatalbóliság elve, melynek értelmében 

• a hatóság a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja.
• Hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, valamint e törvény keretei között felülvizsgálhatja a saját és a felügyelete alá tartozó hatóság döntését és eljárását.

3. A felügyeleti eljárás tartalma

A felügyeleti eljárást az Ákr. a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások körében szabályozza. A felügyeleti eljárás során a felügyeleti szervnek joga van arra, hogy bármikor hivatalból eljárva megvizsgálja a közigazgatási hatósági ügyben eljáró és a felügyeleti körébe tartozó első- vagy másodfokú hatóság eljárását vagy mulasztását, azaz eljárási kötelezettségének nem teljesítését, és az eljárás folyamán vagy annak lezárására hozott döntését. A felügyeleti eljárás a hivatalbóli jogorvoslási formák mellett a felügyeleti szerv beavatkozást jelentő eszköze, a jogszabálysértés hivatalból történő orvoslásának eszköze.

4. Fellebbezés = rendes jogorvoslat

Az ügyfelek a sérelmesnek tartott döntéssel szemben rendszerint a fellebbezést, mint rendes jogorvoslatot veszik igénybe, az ügyek döntő hányadában azonban nem élnek a fellebbezési jogukkal. Általában az eljáró hatóság saját hatáskörben sem módosítja, vagy vonja vissza döntését, de ez nem jelenti azt, hogy a döntése jogszerű és hibátlan lenne, csupán azt, hogy esetlegesen azt nem észleli.

A felügyeleti eljárás rendes jogorvoslat hiányában a hatósági ügymenetbe történő beavatkozásra teremti meg a lehetőséget, így erre általában akkor kerül sor, ha az egyéb jogorvoslati formák a kívánt eredményt nem hozták meg, vagy azokat az érintettek nem vették igénybe, de a felügyeleti szerv jogszabálysértésre bukkant.

A felügyeleti szerv különösen hatósági rendszeres ellenőrzései, ellenőrzési ütemterve alapján végzett komplex, átfogó, téma- vagy célvizsgálat során észlelheti, hogy az elsőfokú hatóság döntése jogszabálysértő. Ha azt állapítja meg ellenőrzése során, hogy az ellenőrzött hatóság által folytatott hatósági eljárás, vagy annak eredményeként létrejött hatósági döntés jogsértő, köteles élni a felügyeleti intézkedéssel.

5. Felügyeleti intézkedés = szükségszerű jogorvoslat

Felügyeleti intézkedésként a jogszabálysértő hatósági döntést a felügyeleti hatóság megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, szükség esetén pedig az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. A hatóság nem mérlegelheti, hogy megteszi-e a felügyeleti intézkedést, hanem azt meg kell tennie még a jogszabálysértő mulasztás felszámolására is, amennyiben az ügyben eljáró hatóság mulasztott.

6. A felügyeleti eljárás általános szabályai

A felügyeleti eljárás általános szabályairól az Ákr. 121. §-a rendelkezik.

Az Ákr. a felügyeleti eljárás címszó alatt két egymástól élesen elkülöníthető jogintézményt szabályoz.

1. Az első, amikor a hatósági eljárás és a döntések során a jogszabálysértő mulasztások felszámolásának kötelezettsége jelenik meg.
   „A felügyeleti szerv hivatalból megvizsgálhatja az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, illetve gyakorolja a törvényben szabályozott felügyeleti jogkört.”
   Az „intézkedik”, és nem a „dönt” szó használata arra utal, hogy a felügyelet olyan jogszabálysértő mulasztást tapasztalt, amely nem hat ki a döntésre, de mindenképpen jogszabálysértőnek ítéli az eljárást. Például nincsenek az elektronikus ügyintézés feltételei biztosítva, nincs megfelelő belső szabályozás az iratkezelésre, ezért a határidők betartása nem ellenőrizhető, helytelen az iratok érkeztetési, és iktatási gyakorlata, és emiatt az eljárás indulás időpontja nem állapítható meg. Nincsenek az adatvédelem és adatkezelés személyi és tárgyi feltételei biztosítva. Nem megfelelő a védett adatok elkülönítése, nincsenek meg az illetéktelen hozzáférés esetén is az elkülönített adatkezelés (hozzáférhetetlenség) biztosításának feltételei. A gördülékeny munkavégzést nem biztosító belső szabályozások vannak hatályban. A belső szabályozásokból, munkaköri leírásokból nem állapítható meg, hogy az adott ügycsoportokban ki lesz az eljáró ügyintéző.
   E hibák többsége a közigazgatási hatóság jogszabálysértő mulasztásából ered és a felügyelet intézkedése a jogszabályszerű döntéshozatal és az eljárási szabályok betartását szolgálja. A felügyeleti szerv eljárása csak tágabb értelemben jogorvoslat, mert arra irányul, hogy a hatóság a jogszabályoknak megfelelően járjon el, és törvényes döntések szülessenek.

2. A felügyeleti eljárások másik eset csoportjában a hatóság jogszabálysértő döntését orvosolja a másodfokú hatóság.
   „Ha a felügyeleti szerv vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a hatóság döntése jogszabálysértő, azt legfeljebb egy ízben megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén az eljáró hatóságot új eljárásra utasítja.”
   A felügyeleti intézkedés korlátját képezi, hogy a hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha
   • azt a közigazgatási bíróság érdemben elbírálta,
   • semmisségi ok esetén az Ákr. 123. §-ban foglalt idő eltelt,
   • semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, vagy
   • a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy, ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt.

   A törvény kifejezetten kimondja, hogy a felügyeleti eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási per indítására van lehetőség.

7. Egyéb felügyeleti intézkedések az Ákr.-ben:

Az Ákr. felügyeleti intézkedéseket nemcsak az Ákr. 121. §-ában hanem az Ákr. más rendelkezéseiben is tartalmazza:

• közigazgatás hallgatása esetén (Ákr. 15. §)
  A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén, vagy kijelölés alapján köteles eljárni.
  Ha a hatóság – a jogszerű hallgatás esetét kivéve – eljárási kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a jogszabályban meghatározott felügyeleti szerve az eljárás lefolytatására utasítja.

• hatásköri, illetékességi vita esetén (Ákr. 18. §)
  Ha a hatásköri, illetékességi vitában az érintett hatóságok közötti egyeztetési eljárás nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv jelöli ki öt napon belül.

• kizárás esetén (Ákr. 22. §)
  Ha a kizárási ok a hatósággal szemben merül fel, az ügyben – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a felügyeleti szerv vezetője által kijelölt másik azonos hatáskörű hatóság jár el.

• függő hatályú döntés esetén (Ákr. 43. §)
  A függő hatályú döntés véglegessé válásáról a hatóság értesíti a felügyeleti szervét.

• szakhatósági állásfoglalás esetén (Ákr. 56. §)
  A szakhatóság az állásfoglalását a hatóság felügyeleti szervével is közli.

• hivatalbóli eljárás esetén (Ákr. 104. §)
  A hatóság az illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást akkor is, ha erre felügyeleti szerve utasította.

• végrehajtás esetén (Ákr. 131. §)
  A végrehajtást foganatosító szerv eljárása miatt a végrehajtási kifogást a felügyeleti szerve, ennek hiányában a közigazgatási bíróság bírálja el.