Dr. Kecskés Tamás
törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály

A Miniszterelnökség által meghatározott 2017. évi ellenőrzési munkaterv a fővárosi és megyei kormányhivatalok számára előírta a helyi népszavazási/népi kezdeményezési tárgyú önkormányzati rendeletek célvizsgálatát. Ennek keretein belül a Csongrád Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) arra az alapvető megállapításra jutott, hogy az önkormányzati rendeletek egy jelentős része azért nem felel meg a törvényesség követelményeinek, mert azok az Nsztv. hatályba lépése előtt kerültek elfogadásra.

Az alábbiakban pontokba foglalva részletezzük megállapításainkat:

1.

Az Nsztv. előtti rendeletek az Ötv. rendelkezéseit jelölik meg felhatalmazó rendelkezésként.

2.

Számos rendelet felsorolja  a népszavazás kezdeményezésére jogosultak körét, miközben erre nincs lehetősége, mivel az Nsztv. 34. § (1) bekezdése ezt a kérdést már szabályozza. A szóban forgó rendeletek többsége a törvénnyel tartalmilag azonos szabályozást tartalmaz, így esetükben a törvénnyel való összhang hiánya csupán a Jat. 3. §-ával kapcsolatban merül fel, amely a magasabb szintű jogszabály rendelkezésének megismétlését tilalmazza. Kilenc rendelet tartalmilag sem felel meg a törvényi előírásoknak, amelyből hét népszavazás-kezdeményezési jogosultságot ad helyi társadalmi szervezet vezető testületének. Tartalmi szempontból nem felel meg a törvényesség követelményének az az önkormányzati rendelet sem, amely egyrészt a képviselők egynegyede helyett azok kétharmada számára biztosít népszavazás-kezdeményezési jogot, másrészt a bizottsági kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságra korlátozza. Nincs összhangban az Nsztv. rendelkezéseivel az a rendelet sem, amely az “érintett” választópolgárok bizonyos százalékára korlátozza a kezdeményezési jogosultságot.

3.

Az Nsztv. 34. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. Egyes önkormányzati rendeletek szabályozzák azt az esetet is, amikor bizonyos számú választópolgár kezdeményezése esetén a képviselő-testület mérlegelheti a helyi népszavazás kitűzését. Álláspontunk szerint ez nem sérti a törvény rendelkezéseit, amennyiben a rendelet tartalmazza a kötelező esetkört is.

4.

Az Nsztv. 102. §-a anélkül helyezte hatályon kívül az Ötv. helyi népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéseit, hogy a jogintézményre nézve újabb szabályokat állapított volna meg a korábbiak helyett. Az Országgyűlés azóta sem fogadott el olyan törvényt, amely – akár megengedve, akár tiltva azt – rendelkezne a helyi népi kezdeményezésekről. A vizsgált helyi önkormányzatok közül azok, amelyek az Nsztv. hatályba lépése után alkották meg rendeleteiket, mellőzték a helyi népi kezdeményezés szabályozását. Az Nsztv. hatályba lépése előtt keletkezett rendeletek azonban továbbra is szabályozzák a jogintézményt. A Kormányhivatal a helyi népi kezdeményezés megengedettségével kapcsolatban a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárának állásfoglalását kérte. A Miniszterelnökség jogértelmezése szerint a hatalomgyakorlás alkotmányos alapelveire tekintettel az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései szerint a nép hatalmát választott képviselői útján, közvetlenül pedig csak kivételesen gyakorolja, ezért az Alaptörvényben meghatározottakon túl közvetlen hatalomgyakorlásra nincs lehetőség. Ebből következik, hogy helyi önkormányzat rendelete nem tartalmazhat helyi népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokat.

5.

Az Nsztv. hatályba lépése előtti rendeletek túlnyomó többsége eljárásjogi rendelkezéseket is tartalmaz (pl. az aláírásgyűjtés, a hitelesítési eljárás). Tekintettel arra, hogy ezeket a kérdéseket az Nsztv. részletesen szabályozza, az érintett önkormányzatok ennek révén eredeti jogalkotói hatáskörükben sem rendelkezhetnek ezekről a kérdésekről.

6.

A Csongrád megyei települési önkormányzatok a vizsgált tárgyú rendeletek vonatkozásában az NJT-ben történő közzétételi kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek. Továbbá előfordult olyan eset is, amikor bár a rendeletalkotás időpontja alapján (2013. június 30. előtt kihirdetett rendelet) nem érintette az NJT-ben történő közzétételi kötelezettség az adott önkormányzatot, a felületen mégis önként közzétették annak szövegét. Az Mötv. 51. § (2) bekezdésében foglalt önkormányzati honlapon történő közzétételi kötelezettségnek azonban a helyi népszavazási tárgyú rendelettel rendelkező önkormányzatoknak kevesebb, mint a fele tett eleget.