dr. Csongrádi Helga
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Hatósági, Perképviseleti és Felügyeleti Osztály

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárást – 2015. március 1-jei hatálybalépése óta – az erről szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet[1] szabályozza. A Korm. rendelet nem tartalmaz általános előírást az Ákr.[2]-hez való viszonyának rendezésére, mindössze két helyen található utalás a törvényre, amelyből fakadóan a birtokvédelmi eljárásban csak a közigazgatási hatósági eljárásnak az adatkezelésre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Leszögezhető tehát, hogy a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás nem közigazgatási hatósági eljárás, a jegyző birtokvita ügyében hozott határozata így nem minősül közigazgatási (államigazgatási) hatósági ügyben hozott határozatnak. A birtokvédelmi eljárás illetékkötelezettségével avagy illetékmentességével kapcsolatban azonban sokakban merült/merülhet fel kérdés. Erre vonatkozóan az alábbiak szerint tájékoztatjuk a Tisztelt Jegyző Kollégákat.

A birtokvédelmi eljárás kapcsán fontos különbséget tenni az eljárás egyes szakaszai tekintetében. Magának a kérelemnek az elbírálása az ún. alapeljárás; amennyiben a felek elfogadják a jegyző döntését, és megtörténik az önkéntes teljesítés, úgy ezzel a szakasszal az eljárás véget is ér. Amennyiben azonban a jegyző határozatát a felek vitatják, vagy az önkéntes teljesítés elmarad, úgy további eljárások (eljárási szakaszok) lefolytatására lehet szükség. Az egyes eljárásokra/eljárási szakaszokra vonatkozóan az illetékkötelezettség nem egyformán alakul.

1. Alapeljárás

A Korm. rendelet 2021. december 23. napjáig több ponton is rendelkezett a birtokvédelmi eljárásért fizetendő illetékről [pl. a 7. § (1) bekezdés e) pontjában, a 8. § (1) bekezdésében, illetőleg a 25. § (1) bekezdés a) pontjában]. Az eljárási illetékre vonatkozó rendelkezések azonban a Korm. rendelet 2021. december 24. napjával történt módosításával hatályukat vesztették.

Az Itv.[3] alapján a jogszabályban felsorolt közigazgatási hatósági eljárásokért eljárási illetéket kell fizetni; amint az a bevezetőben már szerepelt, ezen körbe a birtokvédelmi eljárás nem tartozik bele, és az Itv. más helyen sem rendelkezik arról, hogy a birtokvédelmi eljárás illetékköteles lenne.

A jogalkalmazók számára félrevezető lehet az a tény, hogy az Itv. 42. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy „a birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási hatóság eljárásáért fizetett illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani”. Ezen rendelkezés értelmezésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a hivatkozott szabály még a Korm. rendelet 2015. március 1-jei hatálybalépését megelőzően keletkezett, és a birtokvédelmi eljárásra irányadó hatályos szabályozás nem írja elő eljárási illeték – vagy más ellentételezés, díj – megfizetését. Az Itv. 42. § (4) bekezdéséből mindösszesen az vezethető le, hogy amennyiben a jegyző a birtokvédelmi eljárásban közigazgatási hatósági jogkörben járna el, úgy az ezért lerótt illetékre az esetleges polgári peres eljárásban beszámítást kellene alkalmazni.

2. A jegyző birtokvédelmi ügyben
hozott határozatának megváltoztatása iránti perindítás

A Ptk.[4] 5:8. § (3) bekezdése értelmében a jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

A jegyző határozatának a „megtámadása” esetén valójában nem a határozattal szembeni jogorvoslatról, hanem a jogosultság vizsgálatán alapuló birtokpernek a megindításáról van szó. A bíróság ugyanis nem azt fogja vizsgálni, hogy a jegyző határozata jogszerű volt-e, hanem a két fél közötti birtokvitát dönti el a birtokláshoz való jogosultság alapján. A per tehát polgári peres eljárásnak minősül, és mint ilyen, illetékköteles. Az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket az Itv. VI. fejezete – azon belül az elsőfokú polgári eljárások kapcsán irányadó szabályozás – tartalmazza.

3. A birtokvédelmi határozat végrehajtása

A Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése alapján a birtokvédelmi határozatban foglalt kötelezettség végrehajtására irányuló eljárásban az Ákr. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A birtokvédelmi határozat végrehajtására irányuló eljárást tehát – ellentétben a birtokvédelmi alapeljárással – az Ákr.-ben szabályozott közigazgatási hatósági eljárásként folytatja le a jegyző.

Az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások főszabály szerint nem esnek a közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgyi hatálya alá, azaz az ügyfeleknek nem kell illetéket fizetniük. Azoknak az elsőfokú eljárásoknak a katalógusát, melyek továbbra is az Itv. tárgyi hatálya alá tartoznak, azaz illetékfizetési kötelezettség alá esnek, az Itv. 1. melléklete tartalmazza. Megállapítható, hogy a birtokvédelmi határozat végrehajtására irányuló eljárás – illetőleg általánosan véve az Ákr. alapján folytatandó végrehajtási eljárás – nem szerepel az Itv. mellékletében, így ezen eljárás tekintetében nem áll fenn illetékfizetési kötelezettség.

4. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban

Az Ákr. 131. § (2) bekezdése értelmében a végrehajtási eljárásokban – hacsak az Ákr. eltérően nem rendelkezik – a Vht.-t[5] kell alkalmazni. Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése szerint, ha e fejezet másként nem rendelkezik, ahol a Vht. bíróságot említ, azon végrehajtást elrendelő hatóságot, ahol végrehajtót, azon végrehajtást foganatosító szervet, ahol végrehajtható okiratot, azon végrehajtható döntést, ahol adóst, azon kötelezettet kell érteni.

A végrehajtási eljárás kapcsán a jogorvoslati lehetőségeket az Ákr.-ben és a Vht.-ban találjuk. A birtokvédelmi határozat végrehajtására irányuló eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására – a Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése alapján – a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogosult.

Az Itv. 28. §-ából következően főszabály szerint valamennyi közigazgatási hatósági jogorvoslati eljárás az Itv. alapján eljárási illetékfizetési kötelezettség alá tartozik. A közigazgatás racionális működése szempontjából ugyanis alapvető, hogy jogorvoslati eljárások lefolytatására csak a valóban indokolt esetekben kerüljön sor. Vannak azonban olyan esetek, amikor méltánytalan lenne a jogorvoslati kérelem előterjesztőjét illetékfizetési kötelezettséggel terhelni. Ezeknek az eljárásoknak a katalógusát az Itv. 2. mellékletében helyezte el a jogalkotó.

Megállapítható, hogy a birtokvédelmi határozat végrehajtása iránt indult eljárás nem szerepel az Itv. 2. mellékletében felsorolt, közteherfizetési kötelezettség alá nem eső eljárások között, azaz ezen tárgykörben a jogorvoslati eljárás tekintetében illetékfizetési kötelezettség terheli a jogorvoslati kérelmet benyújtó felet.

A jogorvoslati eljárási illeték mértékének megállapítása során az alábbiakra kell figyelemmel lenni.

Ad1.        A jegyző a végrehajtás elrendelése tárgyában (az Ákr. 133. §-ában foglaltak szerint) végzéssel dönt. A végrehajtást elrendelő végzés ellen önálló jogorvoslatnak, mégpedig fellebbezésnek van helye az Ákr. 112. § (2) bekezdés l) pontja és a 113. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

Ad2.        A jegyzőnek mint a birtokvédelmi végrehajtást foganatosító szervnek a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye a Vht. 218. §-a alapján.

Ad3.        A Vht. 217. §-ában foglaltak alapján a végrehajtó – a birtokvédelmi végrehajtási eljárásban: a végrehajtást foganatosító jegyző – végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Végrehajtási kifogás minden olyan, a végrehajtó által tett – és jogsértőnek tartott – intézkedés kapcsán benyújtható, amely nem ölt önálló döntés formát (és ezáltal nem támadható más jogorvoslattal).

Ad4.        Az Itv. 29. § (4) bekezdése értelmében végzés elleni fellebbezésért – ha az Itv. másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell fizetni. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése rögzíti, hogy a végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint.

5. Illeték befizetésének módja

A közigazgatási hatósági eljárási – ideértve a jogorvoslati eljárási – illeték megfizetésének módjára vonatkozóan az Itv. szabályai irányadóak. A jelenleg hatályban lévő rendelkezések értelmében az eljárás megindításakor – a technikai feltételek megléte esetén – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy átutalással kell megfizetni. 2024. január 1. napjától megszűnt az illeték illetékbélyeggel történő lerovásának lehetősége.

A jogorvoslati eljárási illeték befizetésére szolgáló pénzforgalmi számlaszám tekintetében az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 4/A. § (1) bekezdését kell irányadónak tekinteni. A Magyar Államkincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számla számát a PM rendelet 1/A. §-a állapítja meg, a jogorvoslati eljárás illetékét ezen számlára kell megfizetni. Mivel nem az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás, hanem a jogorvoslati eljárás illetékéről van szó, így helytelen az a gyakorlat, ha az illetéket az elsőfokú hatósághoz – pl. az önkormányzati adóeljárási illeték-számlára – rendelik befizetni.

6. Összegzés

A fentieket összegezve megállapítható, hogy a jegyző által lefolytatásra kerülő birtokvédelmi eljáráshoz kapcsolódóan kizárólag a végrehajtási jogorvoslati eljárásban jelentkezik illetékfizetési kötelezettség; mind az alapeljárásban, mind a végrehajtás elsőfokú eljárási szakaszában illetékmentesen nyújtható be az eljárás lefolytatása iránti kérelem. A jogorvoslati eljárás illetéke kapcsán pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy pontosan milyen cselekmény – döntés vagy egyéb intézkedés – ellen, és milyen típusú jogorvoslattal él a fél, hiszen ettől függ az illeték összege.

A fenti tájékoztatás kizárólag a Kormányhivatal jogi véleményét tartalmazza, amely a jogalkalmazót nem köti, és nem menti döntése felelőssége alól.

[1] 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról [Korm. rendelet]
[2] 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról [Ákr.]
[3] 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről [Itv.]
[4] 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Ptk.]
[5] 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról [Vht.]