Játszóterek üzemeltetésével kapcsolatos fenntartói feladatok

2017. június 18./ Körlevelek, szakmai tájékoztatók

Szűcs Péter fogyasztóvédelmi szakügyintéző
Szegedi Járási Hivatal / Foglalkoztatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály / Fogyasztóvédelmi Osztály

1. A játék rendkívül fontos szerepet tölt be a gyermekek fejlődési folyamatában. A játszótéren található játékok tanulást segítő eszközök, ismeretszerzést tesznek lehetővé, teljesen kötetlen gyakorlási lehetőséget jelentenek. Segítenek a tájékozódás, az egyensúly fejlesztésében, a magasság és távolság felmérésében, a használatuk során végzett erőkifejtés növeli a fizikai erőt.

2. A játszótéri eszközök használata azonban különböző veszélyeket, kockázatokat is magában rejt. Megfelelő, a szabványok előírásait figyelembe vevő tervezéssel, anyagválasztással, telepítéssel és rendszeres karbantartással azonban egyes veszélyek kizárhatóak, mások csökkenthetőek, minimalizálhatóak, elfogadható szinten tarthatóak. A cél az, hogy játék közben a gyermekek ne szenvedhessenek maradandó károsodást, a játszótereken ne történhessenek halálos kimenetelű balesetek.

3. 2004 előtt hazánkban e terület nem volt jogilag szabályozva. 2004. február 1-jén lépett hatályba a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet, amely alapján a tulajdonosoknak vagy üzemeltetőknek 2005. június 30-ig kellett elvégeztetniük kijelölt szervezetekkel a hatályba lépés előtt telepített játszótéri eszközök első ellenőrzését. Ezt követően a nem megfelelőnek értékelt játszótéri eszközöket legkésőbb 2008. december 31-ig kellett a rendelet követelményeinek megfelelő állapotúra alakítaniuk. Ezen túlmenően a játszótéri eszközök tulajdonosai, illetve üzemeltetői kötelesek voltak a játszótéri eszközök ellenőrzését évente legalább egyszer, a 2009. évtől legalább kétévente elvégeztetni.

A 2012. május 18. napján hatályba lépett jogszabály-módosítás alapján a játszóterek üzemeltetőinek az időszakos ellenőrzéseket csak 4 évente kell kijelölt szervezettel elvégeztetniük. Az ezekről készült jegyzőkönyveket a kijelölt szervezetek megküldik az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala részére is. Az üzemeltetőknek nyilvántartást kell vezetniük a játszóterekről, továbbá a játszótér és játszótéri eszköz létesítését, telepítését és ezek állapotával kapcsolatos változásokat a változást követő 30 napon belül kötelesek bejelenteni a járási hivatalnak.

4. A legutóbbi jelentős módosítás 2014. január 17. napján lépett hatályba, mely szerint a gyártó már megfelelőségi nyilatkozattal is igazolhatja a játszótéri eszköz biztonságosságát. A korábban egyedi megfelelőségi bizonyítvány (majd egyedi megfelelőségi tanúsítvány) egyedi megfelelőségi igazolásra módosult. Számos egyéb változás mellett módosításra került a részben megfelelő játszótéri eszköz meghatározása is.

5. Megfelelőségi igazolás

A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 2014. január 17. napján hatályba lépett módosítása alapján a kijelölt szervezetek az időszakos ellenőrzések során már nem vizsgálják a megfelelőségi igazolások meglétét. Ennek oka az, hogy egy régi telepítésű, esetenként 30-40 éves játszótéri eszközök esetében felesleges a gyártó megfelelőségi tanúsítványának megkövetelése, hiszen azok telepítésekor még nem is létezett ez a jogszabályi előírás.

Ezekben az esetekben egyedi megfelelőségi tanúsítványt kellett elkészíteni, ami az időszakos ellenőrzésekkel párhuzamosan történt. A gyakorlatban azonban az időszakos ellenőrzések hivatottak igazolni azt, hogy az üzemeltetett játszótéri eszközök megfelelő állapotban vannak. Az időszakos ellenőrzések során feltárt hiányosságok, és az azok alapján megtett intézkedések biztosítják a játszótéri eszközök biztonságos használatát. Tekintettel arra, hogy a fentiek alapján az utólag elkészített egyedi megfelelőségi tanúsítványoknak már nincs különösebb jelentősége a játszótéri eszközök biztonságosságával kapcsolatban, a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálatainak sem része annak ellenőrzése, hogy a telepített játszótéri eszközök és az ütéscsillapító játszótéri talajok rendelkeznek-e kijelölt szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy azzal egyenértékű külföldi megfelelőségi tanúsítvánnyal, vagy egyedi megfelelőségi bizonyítvánnyal / tanúsítvánnyal / igazolással, vagy gyártói megfelelőségi nyilatkozattal.

6. A játszótéri eszközök új létesítése, nagyjavítása, cseréje vagy helyváltoztatása esetén viszont használatba venni továbbra is a kijelölt szervezet által végzett, a biztonságossági követelményeknek való megfelelést, valamint a megfelelőségi nyilatkozat vagy a megfelelőségi tanúsítvány meglétét ellenőrző vizsgálatot követően lehet.

A használatba vétel előtti ellenőrzés meglétét azoknál az eszközöknél szükséges vizsgálni:

  • amelyek telepítése óta még nem telt el az első időszakos ellenőrzés lefolytatásához meghatározott idő (4 év); illetve
  • amelyeknél nagyjavítás, csere vagy helyváltoztatás történt, és ahhoz viszonyítva még nem telt el a következő időszakos ellenőrzés elvégzéséhez előírt időtartam.

7. Időszakos ellenőrzés

A vonatkozó rendelet kimondja, hogy a játszótéri eszköz üzemeltetőjének a játszótéri eszköz időszakos ellenőrzését az időszakos ellenőrzés végzésére engedéllyel rendelkező szervezettel négyévenként kell elvégeztetni. A játszótéri eszközök időszakos ellenőrzése a biztonságossági követelményeknek való megfelelőségre, azok biztonsági állapotára, telepítési feltételeinek megfelelőségére irányul.

Az időszakos ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely legalább a rendelet mellékletében meghatározott tartalommal.

A vizsgáló szervezeteknek a megvizsgált játszótéri eszközöket az alábbi három kategória szerint kell értékelniük.

  1. megfelelőnek kell értékelni azt a játszótéri eszközt, amely megfelel a biztonságossági követelményeknek;
  2. részben megfelelőnek kell értékelni azt a játszótéri eszközt, amely teljes mértékben nem elégíti ki e rendelet követelményeit, de a hiányosság az eszköz biztonságos használatát nem veszélyezteti
  3. nem megfelelőnek kell értékelni azt a játszótéri eszközt, amely nem felel meg a biztonságossági követelményeknek és az eszköz nem tehető biztonságossá, kijavítása nem lehetséges.

A részben megfelelőnek értékelt játszótéri eszközt az üzemeltetőnek kell a biztonságossági követelményeknek megfelelő állapotúra kijavítani, valamint a nem megfelelőnek értékelt játszótéri eszköz további használatát haladéktalanul megakadályozni és azt elbontani.

2014. január 17. előtt a kijelölt szervezetek a legtöbb kifogásolt játszótéri eszközt a „részben megfelelő” kategóriába sorolták be különféle kisebb-nagyobb, biztonságosságot érintő problémák, hibák (pl. kiálló csavarvég, szálkás fafelület, stb.) miatt. A jelenlegi meghatározás alapján („a hiányosság az eszköz biztonságos használatát nem veszélyezteti”) ebbe a kategóriába jelenleg csak azok az eszközök kerülhetnének, amelyek csak valamilyen adminisztratív jellegű hiányossággal rendelkeznek.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a vizsgáló intézetek által feltárt hibák jelentős része érinti ugyan a játszótéri eszközök biztonságos használatát, ami miatt a „nem megfelelő” kategóriába kellene azokat sorolni, miközben a megállapított hiányosságok kijavíthatók. Ez azt jelentené, hogy az üzemeltetőknek a legkisebb – ráadásul javítható – hibával rendelkező eszközöket is el kellene bontaniuk, aminek egyrészt közfelháborodás lenne a következménye, másrészt Magyarországon lassan eltűnnének a játszóterek.

Áthidaló megoldásként a kijelölt szervezetek arra a megegyezésre jutottak, hogy az ilyen eszközöket az időszakos ellenőrzési jegyzőkönyveikben a „részben megfelelő” kategória helyett „balesetveszélyes” minősítéssel látják el. Ennek alapját éppen a vonatkozó rendelet 7. § (3) bekezdése szolgáltatja, miszerint ha a játszótéri eszköz balesetveszélyessé válik, az üzemeltetőnek haladéktalanul intézkedni kell az eszköz használatának megakadályozása és annak egyidejű kijavítása vagy lebontása érdekében.”

Így az üzemeltető szabadon dönthet arról, hogy a terméket kijavítja vagy elbontja, nem kell automatikusan és mérlegelés nélkül elbontania a kifogásolt eszközt.

Nagyon fontos része a balesetveszélyesség miatti intézkedéseknek az, hogy a részben megfelelőnek (balesetveszélyesnek), illetve a nem megfelelőnek minősített játszótéri eszközök további használatát az üzemeltetőnek haladéktalanul meg kell akadályoznia. Ez közterületi játszóterek esetében szokott problémákat okozni, mert az elkerítéseket szolgáló szalagokat, vagy a figyelmeztető táblákat gyakran letépik, leszaggatják, ezért azokat az üzemeltetőknek gyakran ellenőrizni és pótolni kell. A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzései során vizsgálja, hogy a balesetveszélyes játszótéri eszközök használata mi módon van megakadályozva.

8. Nyilvántartás

A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 7. § (4) bekezdése előírja, hogy a játszótéri eszközökről, azok állapotáról, valamint az időszakos ellenőrzésekről a 6. melléklet szerinti adattartalommal az üzemeltetőnek nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásokat és az intézkedést igazoló dokumentumokat a játszótéri eszköz üzemeltetőjének legalább 10 éven keresztül meg kell őrizni.

A nyilvántartás egyik legtöbbet kifogásolt része a játszótéri eszközök használatba vételének, javításának, illetve elbontásának időpontjainak feltüntetése. Tapasztalataink szerint az üzemeltetők elvégeztetik az időszakos ellenőrzéseket, megteszik a szükséges intézkedéseket a feltárt hibák kijavítására, vagy az eszközök elbontására, de azokat gyakran nem dokumentálják, nem vezetik fel a nyilvántartásba.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzései során nem a naponta, hetente, havonta elvégzett operatív ellenőrzések dokumentumait, hanem csak a nyilvántartás meglétét és naprakész vezetését ellenőrzi.

Print Friendly, PDF & Email