Dr. Gyüre Izabella
törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály ·  Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály

Az Ákr. és Kp. 2018. január 1-jei hatályba lépésére tekintettel szükségessé vált minden hatósági eljárásjogi és közigazgatási perjogi tárgyú, illetve ilyen rendelkezést is tartalmazó jogszabálynak a hatósági eljárásjog és a közigazgatási perjog új szabályozási rendszeréhez történő hozzáigazítása.

Az Ákr. a Ket.-től eltérően, minden hatósági eljárási ügytípusban alkalmazandó – tisztán eljárási – általános szabályokat határoz meg, és a kifejezetten ágazati jellegű jogintézmények kikerültek az általános közigazgatási rendtartásból. Ennek jegyében módosult az Mötv. is, melynek során az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó speciális eljárási rendelkezések az Mötv. VIII. fejezetének 142/A-142/C. §-aiban kaptak helyet.

Mötv. 142/A. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó hatósági ügyben (a továbbiakban: önkormányzati hatósági ügy) a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át.

(2) Ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben a hatáskörét átruházza, elbírálja a fellebbezést, valamint gyakorolja a másodfokú hatóság és – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét.

(3) Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a társulás vagy a jegyző eljárási kötelezettségét önkormányzati hatósági ügyben elmulasztotta, a kormányhivatal felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy a felhívásban megállapított határidőn – legfeljebb huszonegy napon – belül folytassa le az eljárást.

Az önkormányzati hatósági ügyben első fokon továbbra is a képviselő-testület jár el, amely hatáskörét átruházhatja a polgármesterre, a bizottságra, a társulásra vagy a jegyzőre, csak ezt 2018. január 1-jével már az Mötv. mondja ki (korábban Ket. 19. § (2) bekezdése). Az Mötv. kifejezetten rögzíti, hogy a hatáskör-átruházásra önkormányzati rendeletben kerülhet sor.

Az Mötv. az önkormányzati hatósági határozattal szembeni jogorvoslat szabályozásában sem hozott változást. A 142/A. § (2) bekezdését, mely egy hatáskört megállapító rendelkezés, kiegészítik az Ákr. 116. §-ának eljárási szabályai. Ezek alapján ugyanúgy, ahogyan a Ket. is rendelkezett, kétfokú a közigazgatási eljárás, ha a határozatot átruházott hatáskörben a testület valamely szerve hozta (azaz van fellebbezési lehetőség a képviselő-testülethez), és egyfokú, ha a döntést a képviselő-testület hozta (a fellebbezés kizárt). A határozatok mindkét esetben közigazgatási perben megtámadhatók, melynek szabályait – a 2018. január 1. napján vagy azt követően indult eljárásokban már – a Kp. rendezi.

Az eljárási kötelezettségét elmulasztó tisztségviselővel vagy testülettel kapcsolatos rendelkezéseket az Mötv. 142/A. § (3) bekezdése maradéktalanul átemelte a Ket.-ből.

Mötv. 142/B. § Törvény vagy önkormányzati rendelet az önkormányzati hatósági ügy intézésére további szabályokat állapíthat meg.

Ákr. 8. § (3) Jogszabály e törvény szabályaival összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg.

Az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy önkormányzati hatósági ügyben további eljárási szabályokat határozzon meg, melynek az Ákr. és egyéb ágazati törvények keretet szabnak. Az Mötv. ezen rendelkezése az Ákr. 8. § (3) bekezdésében foglaltakat konkretizálja, mely szerint jogszabály kiegészítő rendelkezéseket állapíthat meg az Ákr.-rel összhangban.

Mötv. 142/C. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetére közigazgatási szankciót állapíthat meg.

(2) A bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.

(3) A kiszabott bírság összege a helyi önkormányzat saját bevétele.

A közigazgatási szabályszegések szankciós rendelkezéseinek egységes rendszerbe foglalása érdekében új törvény készült, amely 2019. január 1-jén lép hatályba. Erre való tekintettel, az Ákr. és az új törvény hatálybalépése közti időszakra „átmeneti jellegű” szabályozás került elfogadásra (a továbbiakban: Ksztv.) a közigazgatási szankciókról. A Ksztv. alapján – a Ket.-tel megegyezően – az önkormányzati rendeletben megállapítható közigazgatási bírság felső határa nem változott, természetes személyek esetén ugyanúgy kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet. Az Mötv. újdonságként azt is rögzíti, hogy a kiszabott bírság a helyi önkormányzat saját bevételét képezi.

Az önkormányzatoknak érdemes megfontolni, hogy a bírságok behajtását önkormányzati rendeletben a jegyző hatáskörébe utalják-e. Ilyen szabályozás hiányában, az Ákr. 134. § (1) bekezdés alapján ugyanis az állami adóhatóság foganatosítja a végrehajtást.