Az önkormányzat és a jegyző ebrendészeti feladatairól

2022. március 30./ Körlevelek, szakmai tájékoztatók

Az Ávtv.[1] 48/A. § (3) bekezdése a települési önkormányzat kötelező feladataként határozza meg a belterület tekintetében a kóbor állatok befogását, amelynek részletszabályait 2022. január 1. napjától Korm. rendelet[2] tartalmazza. Ezt megelőzően egy FM rendelet[3] írta elő, hogy e célra a polgármesteri hivatalok gyepmestereket kötelesek alkalmazni, de ez csak városokban volt kötelező. A Korm. rendelet már valamennyi település tekintetében megköveteli a feladat ebrendészeti telep útján történő ellátását, amelyet természetes vagy jogi személlyel (pl. állatmenhellyel) kötött szerződés, önkormányzati társulás vagy az önkormányzat saját szervezete keretein belül kell megvalósítani.

1. Ebrendészeti teleppel kötött szerződés hiányában az önkormányzat köteles a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részére megküldeni

  • az ebrendész és az állatorvos adatait,
  • a telephely címét, telefonszámát, valamint az ebrendészeti telep honlapcímét, valamint
  • állatfajonkénti bontásban a maximálisan elhelyezhető egyedszámot.

A befogott, a leadott, valamint a telepen elhullott állatokról a Korm. rendeletben pontosan meghatározott adattartalom szerinti sorszámozott, időrendi nyilvántartást kell vezetni. Az ebben szereplő információk egy részét (a befogás pontos helyét, idejét, az állat ivarát, ismertetőjegyeit, viselkedésének alapvető jellemzőit, örökbeadhatóságának, valamint élete kioltásának megengedett időpontját) a telep holnapján vagy az önkormányzat által rendelkezésére bocsátott honlapfelületen közzé kell tenni.

Az ebrendészeti telep működési szabályzatának tartalmaznia kell

  • a maximálisan elhelyezhető egyedszámot, valamint az elhelyezés módját állatfajonkénti bontásban,
  • az állatok befogásának módját, eszközeit,
  • az állatok ebrendészeti telepre történő beléptetési rendjét (adatfelvétel, állatorvosi vizsgálat, a beteg állatok elkülönítésének módja),
  • az állatok elhelyezésének, ellátásának, gondozásának folyamatát,
  • az állatok ellenőrzésének, az állatorvosi ellátás biztosításának módját,
  • a takarítási, fertőtlenítési szabályokat (tartási hely tisztításának, fertőtlenítésének módját, anyagait, eszközeit),
  • az állatokról készített nyilvántartás vezetésének módját és
  • az állati tetemek, állati eredetű melléktermékek ideiglenes tárolásának, a trágya kezelésének és ártalmatlanításának módját.

2. Az ebrendészeti telepnek rendelkeznie kell a kóbor állatok befogásához használt fojtásmentes eszközzel, az állatok szállítására alkalmas járművel és transzponder-leolvasóval.

Az ingatlant zárt kerítéssel kell körülhatárolni, az állatférőhelyeket egymástól és a – mosdóval, zuhanyzóval, öltözővel és irodával ellátott – dolgozói helyiségektől el kell különíteni, és egyedileg meg kell jelölni, mert

  • tilos az elhelyezett ebek többszintes tartása,
  • a hatósági megfigyelés ideje alatt az állatokat egyedileg kell elhelyezni, kivéve a szoptató anyaállatot, továbbá
  • hatósági megfigyelés ideje leteltét követően
    • csoportos tartás esetén ugyanazon férőhelyre csak azonos fajú, egymással szemben agressziót nem mutató, azonos ivarú, illetve ivartalanított állatok helyezhetők el, illetve
    • beteg, sérült vagy agresszív egyedet a többi állattól elkülönítve kell tartani.

A férőhelynek fedettnek, az időjárási körülményekkel szemben védettnek, továbbá könnyen tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie, amelyhez kapcsolódóan a padlózatot, az oldalfalat és a nyílászárót érintő szabályok is megállapításra kerültek. A férőhelyeket naponta, illetve kiürítésük után tisztítani, utóbbi esetben fertőtleníteni is kell, mindezekről pedig takarítási naplót kell vezetni. A telepnek nagynyomású mosó- és fertőtlenítőgéppel, egyszeri teljes fertőtlenítéséhez szükséges mennyiségű fertőtlenítőszerrel, villanyellátással, vízellátással vagy vízvételi lehetőséggel, valamint szennyvízelvezetéssel vagy szennyvízkezelési lehetőséggel kell rendelkeznie.

A – legalább két hétre elegendő – takarmány, a trágya és telepen elhullott állatok tárolására szolgáló helyiségeknek zártnak kell lenniük.

Előírás továbbá az állatorvosi vizsgálatok és az alapvető állatorvosi beavatkozások elvégzésére alkalmas helyiség, az állatorvosi munkanapló vezetése, valamint az elsősegélynyújtáshoz szükséges gyógyszer és kötözőanyag megléte.

3. Az ebrendészeti telepnek hétköznapokon legalább 2 órán keresztül nyitva kell tartania, valamint az ebrendésznek vagy az ott dolgozó más személynek hétköznapokon, valamint szabad- és ünnepnapokon a megadott telefonszámon 8 és 20 óra között elérhetőnek kell lennie.

A kóbor állatok felderítése és begyűjtése érdekében legalább kéthetenként bejárást kell tartani.

4. A kóbor állat tulajdonának átruházásáról, végleges elhelyezéséről, valamint élete megengedett módon történő kioltásáról a jegyzőnek kell gondoskodnia, de e feladatainak ellátásáról megállapodást köthet az ebrendészeti telep üzemeltetőjével.

Csak transzponderrel megjelölt, veszettség elleni védőoltásban részesült, széles spektrumú féreghajtó szerrel kezelt és ivartalanított (bizonyos esetekben 30 napon belül ivartalanítandó) állat adható örökbe. Az örökbefogadóval kötött megállapodásban ki kell térni az őt terhelő kötelezettségekre, vagyis

  • a felelős állattartásra vonatkozó jogszabályi előírások betartására,
  • az örökbefogadott állat számára rendszeres orvosi ellátás, táplálék, valamint megfelelő mozgástér biztosítására,
  • az örökbefogadott állat tartásával kapcsolatban felmerült összes költség viselésére,
  • amennyiben szükséges, az örökbefogadástól számított 30 napon belüli ivartalaníttatására és a műtétet végző állatorvos által kiállított igazolás örökbeadó részére történő megküldésére, valamint
  • az örökbefogadott állatra vonatkozó bejelentési és oltási kötelezettségek teljesítésére.

Az állat életét főszabály szerint a befogástól számított 45 napot követően lehet kioltani.

5. A korábbi szabályokhoz képest elsősorban az adminisztratív teendők bővültek (adatszolgáltatási, működési szabályzat elfogadása, a nyilvántartások adattartalmának pontos meghatározása), de a műszaki követelmények is szigorodtak, illetve pontosabb meghatározásukra került sor. A 2022. január 1. napján már működő gyepmesteri telepeknek csak 2022. július 1. napjától kell megfelelniük az új előírásoknak. Kihívás előtt mégis elsősorban a községek és nagyközségek állnak, hiszen meg kell találniuk a leghatékonyabb megoldást a feladatellátás szervezeti keretei tekintetében, amely állatvédő civil szervezetekkel vagy – társulás útján – más önkormányzatokkal való együttműködést tehet szükségessé.

[1] 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről [Ávtv.]
[2] 785/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól [Korm. rendelet]
[3] 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról [FM rendelet]

Print Friendly, PDF & Email