A Hatósági, Perképviseleti és Felügyeleti Osztály a Pénzügyminisztérium 2023. évi Országos Hatósági Ellenőrzési Terv keretében folytatott átfogó ellenőrzése során az adóhatározatok készítése vonatkozásában feltárt problémák közül néhány gyakran előforduló, lényegesebb hibára hívja fel a figyelmet.

1. Az elsőfokú adóhatóság az Air.[1] 22. § b) pontja alapján az önkormányzat jegyzője. A határozatok fejlécében, a fellebbezési lehetőségre történő felhívásban és a kiadmányozó helyén őt kell feltüntetni. A fejlécek sok esetben helytelenül vagy az önkormányzatot, vagy az adócsoportot, adóirodát tartalmazzák. Amennyiben több község Közös Önkormányzati Hivatalt működtet, abban az esetben is mindenhol a jegyző jár el mint a hatáskör címzettje. Közös Hivatal esetében a községek megnevezése természetesen a láblécben megjelenhet esetlegesen a kirendeltség megnevezésével, cí­m‍é­vel, elérhetőségével és KRID azonosítójával. Amennyiben valamelyik kirendeltségen adnak lehetőséget a fellebbezés benyújtására, úgy postacímként természetesen azt fel kell tüntetni.

2. Ha eljárási költségről történik rendelkezés, úgy azt a rendelkező részben kell megtenni. Amennyiben azonban nem kerül megállapításra, akkor az indoklásban célszerű ezt rögzíteni.

3. Az elsőfokú adóhatóság a magánszemélyek kommunális adója tárgyú határozataiban a benyújtott bevallások adatai alapján írta elő az adót, a bevalláshoz azonban tulajdoni lap vagy adásvételi szerződés másolata általában nem került csatolásra. A megállapító határozatok indokolása sok esetben hiányos, bővebben célszerű kifejteni a megállapított tényállást, és az alapjául szolgáló adatokat.

4. Néhány esetben az adózó tárgyévi adatbejelentése alapján a következő év január 1-től megállapításra került a fizetési kötelezettsége. A jövőre nézve kötelezettség előírása nem jogszabályellenes, azonban célszerűtlen, tekintettel arra, hogy a jogszabályi feltételek fennállása – több hónapra előre – nem megjósolható (pl. adózóval kapcsolatos változások, helyi önkormányzati rendeletmódosítás stb. történhet). Változás esetén módosítás vagy törlés is szükséges lehet.

5. Az ellenőrzések hibaként állapították meg ugyanakkor, hogy több esetben a határozatok rendelkező részében nem került feltüntetésre a késedelem esetén fizetendő késedelmi pótlék teljesítéséhez szükséges számlaszám.

6. A jogszabályi hivatkozások általánosságban pontosak, sok esetben azonban felesleges jogszabályhelyek kerültek hivatkozásra. Szükségtelen például az adókötelezettség keletkezése kapcsán a Htv.[2] 20. § (1) bekezdésében szabályozott valamennyi esetkört – belterületi termőföld, külterületi termőföld, erdő, tanya – szerepeltetni a határozat indokolási részében akkor, amikor az adótárgy ingatlan egy lakás. Szintén felesleges beidézni a jogszabályhelyet arról, hogy mi az eljárás több tulajdonos esetén, amikor leírásra kerül, hogy 1 tulajdonosa van az ingatlannak. Célszerű lenne kizárólag az adott tényállás szempontjából lényeges jogszabályhelyeket belefoglalni a határozatba, és az indokolási részt egyediesíteni.

Az ellenőrzések során a Kormányhivatal észlelte, hogy a hatóságok egyes határozatok rendelkező részében a vonatkozó jogszabályhelyet részletesen ismertették annak részletes behivatkozásával, azonban ezt a hivatkozást az indokolási részben kell feltüntetni, a rendelkező részben pedig csak annak lényegére kell utalni. Több határozatban a Htv. 2022-ben már nem hatályos szöveggel szerepelt, holott az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység 2021.01.01-től már nem különül el. Néhány esetben a jogszabály szerinti fizetési határidő (09.15.) szerepel a határozatban fizetési kötelezettség teljesítéseként, a határozat viszont ezt követő keltezésű (10. hó), így a teljesítés nem lehetséges jogszerűen.

7. A törlésről rendelkező határozatok indokolása is sok esetben nagyon hiányos. Helytelen gyakorlat, hogy a fizetési határidő elmulasztása esetén fizetendő késedelmi pótléknál néhány vizsgált határozatban az esedékesség napjától van megjelölve a fizetési kötelezettség, nem pedig helyesen, az esedékesség napját követő naptól.

8. Amennyiben bármilyen okból papír alapon kerül az aktába példány, úgy azon a véglegességet indokolt feltüntetni úgy, hogy a „véglegessé vált” megnevezés kerüljön kiírásra, a véglegesség dátuma (az ASP rendszer által kiszámolttal mindenképp egyezően), a véglegesítés dátuma, szignó és pecsét. A „jogerőssé vált” terminológia az Air. hatályba lépésével, 2018. január 1. óta megszűnt.

9. Az ellenőrzések általános hibaként állapították meg továbbá, hogy a vizsgált határozatok igen nagy részében a hatóság legtöbbször a hatásköre kapcsán kizárólag a Htv. 9. §-ára hivatkozott, mely önmagában nem elegendő, ezen túlmenően szükséges az Air. 22. § b) pontját is feltüntetni.

10. Többször előforduló hiba a határozatoknál a jogszabályok rövid nevének alkalmazása. A rövid megjelölést a rövidíteni kívánt jogszabály első előfordulásakor kell meghatározni, és a további használatra utaló „a továbbiakban:” kifejezéssel együtt, zárójelben kell feltüntetni. Ezt követően tehát már kizárólag a jogszabály rövid nevét kell feltüntetni.

11. A határozatok csak általánosságban határozzák meg az adó megfizetésének határidejét. Előfordult néhány határozatban, hogy a fizetési határidő a határozat véglegessé válásától számítva került meghatározásra, azonban a véglegessé válás kiszámolása tekintetében nem tartalmazott semmilyen tájékoztatást.

12. Általánosságban elmondható, hogy mulasztási bírság kiszabásának mellőzésével gyakorta él az adóhatóság. Az Art.[3] 220. §-ára nem történik hivatkozás a jogszabályi rendelkezések között, egyáltalán nem tartalmazzák a határozatok az adókötelezettség megszegésének ténybeli alapját (hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő vagy késedelmes teljesítés, illetve teljesítés mulasztása), így sokszor nem állapítható meg a határozatok indokolásából, hogy mi történt, a mulasztást milyen módon követte el az adózó. Nem állapítható meg továbbá az sem, hogy érvényesült-e egyáltalán az Art. 221. §-a, vagyis a hiánypótlásra való felhívás kötelező alkalmazása, illetve hogy a pótlék és a kötelező mulasztási bírság kiszabására, elengedésére sor került-e.

13. Az adóelőleg módosításáról rendelkező határozatok indokolása általánosságban elegendőnek bizonyult, azonban a megállapító határozatok indokolása hiányos, bővebben célszerű kifejteni a megállapított tényállást, és az alapjául szolgáló adatokat, továbbá az önkormányzati rendelet alkalmazott szakaszaira hivatkozások sem kerültek feltüntetésre.

14. Összességében megállapítható, hogy az önkormányzatok nem élnek az ASP rendszerben található minták felülírásával, egyediesítésével, azokat adottnak tekintik, így sok esetben a hibák egy rossz minta átvételével keletkeznek. Javasoljuk a jegyzőknek az iratminták átnézését és szükség szerinti kijavítását.

[1] 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról [Air.]
[2] 1990. évi C. törvény a helyi adókról [Htv.]
[3] 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről [Art.]