Dr. Valastyán Réka törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Törvényességi Felügyeleti Osztály

1. A hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó szabályokat minden rendeletnek tartalmaznia kell?

Nem. A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó rendelkezéseket csak a megyei jogú városi, valamint a járási hivatal székhelye szerinti önkormányzatok rendeleteiben kell szabályozni, sőt az Anyakönyvi tv. 9. és 31. §-ai értelmében kizárólag nekik van felhatalmazásuk e tárgyban rendeletalkotásra.

2. Szabályozhatja-e az önkormányzati rendelet a díjfizetés meghatározása mellett, hogy amennyiben az egyik fél helyi lakos, akkor a házasulók vagy mentesülnek a díjfizetés alól, vagy kedvezményben részesülnek?

Lehetséges ilyen mentességet/kedvezményt megállapítani. Habár a törvényi felhatalmazás erről külön nem tesz említést, azonban a díj meghatározásának részeként a kedvezmények szabályozása is önkormányzati mérlegelés tárgya. A polgárok közötti ilyen különbségtétel pedig nem jelent kikerülhetetlen hátrányt, hiszen a házasulandók szabadon eldönthetik, hogy megfizetik-e a díjat, vagy másik – a többletszolgáltatást a nem helyben lakóknak is ingyenesen kínáló – településen tartják az esküvőjüket.

3. A Miniszterelnökség munkaterve szerint azt is vizsgálni volt szükséges, hogy a tárgykörben módosított, újonnan megalkotott vonatkozó rendeletek az önkormányzati honlapon közzétételre és az NJT felületre feltöltésre kerültek-e. Ebben a vonatkozásban mi számít módosított és mi újonnan megalkotott rendeletnek?

Az NJT rendelet 4. §-a alapján a 2013. július 1-i határnapot tekintjük „vízválasztónak”, mivel ettől az időponttól kellett feltölteni az NJT rendszerbe a rendeleteket, megalkotásuk és a legutóbbi módosításuk időpontja alapján. Az ennél régebbi – és 2013. július 1. óta nem is módosított – rendeletekre nem vonatkozik az önkormányzatok publikálási kötelezettsége. Ettől függetlenül az önkormányzat honlapján mindenképpen szükséges közzétenni a rendeletet. Üdvözlendők azok az esetek, amikor bár a rendeletalkotás időpontja alapján nem volt kötelező az NJT-ben történő közzététel, azonban ezt az önkormányzat önként megtette.

4. Az anyakönyvvezető díjazásánál a rendeletnek tartalmazni kell a hivatali munkaidőn túli munkavégzésen felül a hivatali helyiségben (akár munkaidőben, akár munkaidőn kívül) történő anyakönyvi eseményre vonatkozó szabályokat is?

A rendeletekben nem mindig tesznek kifejezetten különbséget az önkormányzatnak fizetendő díj és az anyakönyvvezetőnek fizetendő díj között. Inkább úgy szabályozzák, hogy a díj mértéke egy meghatározott összeg, és ennek egy része (adott összeg) illeti meg az anyakönyvvezetőt, vagy választása szerint a Kttv. szerinti szabadidő. Ezt a megoldást elfogadhatónak tekintjük.

Az is jogszerű megoldás azonban, ha külön-külön állapítja meg a rendelet a jogosultaknak fizetendő díjat, tulajdonképpen négy esetet megkülönböztetve:

• önkormányzatnak fizetendő díj hivatali helyiségen kívüli esketésnél,
• önkormányzatnak fizetendő díj hivatali munkaidőn kívüli esketésnél,
• anyakönyvvezetőnek fizetendő díj hivatali helyiségen kívüli esketésnél,
• anyakönyvvezetőnek fizetendő díj hivatali munkaidőn kívüli esketésnél.

Az Anyakönyvi tv. úgy fogalmaz, hogy a többletszolgáltatásért kell a díjat megfizetni. Az, hogy az anyakönyvvezető a hivatali munkaidőn túl dolgozik, mindenképpen többletszolgáltatás a részéről. Kizárólag emiatt említi külön az Anyakönyvi tv. 19. § (2) bekezdése a munkaidőn kívüli szolgáltatás díjazását, mert ilyen esetben választhatja, hogy a díjazás helyett szabadidő kedvezményt kér (tulajdonképpen „csúsztat”). A munkaidőben külső helyszínen történő esketésnél nincs ilyen választási lehetőség, ott csak díjazást kaphat. Ennek kapcsán előfordul, hogy az anyakönyvvezető díjazásának meghatározása pontatlan: félreérthető úgy, hogy a hivatali helyiségen kívüli közreműködésért mindenképpen választhat szabadidőt (függetlenül attól, hogy munkaidőben történik-e).

Az is előfordul, hogy valamelyik önkormányzat csak a külső helyszínen tartandó esküvőért kér díjazást, a hivatalban munkaidőn kívül is ingyen biztosítják az esketést. Álláspontunk szerint ez sem jogsértő, mivel az önkormányzat dönti el, hogy merülnek-e fel olyan költségek, amikre kérhetné a díjazást.

Mindazonáltal ha az önkormányzat díjat szed, abból mindenképpen kell juttatnia az anyakönyvvezető részére is. Tehát az önkormányzat azt mérlegelheti, hogy szed-e díjat vagy sem (esetleg kedvezményeket ad, mentességeket állapít meg). Azt azonban nem teheti meg, hogy szed díjat, de csak „saját részre”, tehát hogy a juttatásból az anyakönyvvezető nem részesül (ide nem értve azt az esetet, ha nem kéri a díjat, mert inkább a szabadidőt választja).

5. Jogszerű-e az önkormányzati rendeletben az „anyakönyv védelmére” vonatkozó szabály annak ellenére, hogy már a klasszikus nagy anyakönyv nem használatos?

Lehetnek még olyan helyek, ahol tartanak egy fóliánst a hagyomány kedvéért, amit esetlegesen látványosan alá lehet írni az esküvőn; bár ez nem egyenlő a hivatalos anyakönyvvel, a védelemre vonatkozó szabályokat erre alkalmazzák. Ez megítélésünk szerint elfogadható mint helyi sajátosság.

6. Amennyiben az anyakönyvvezetőnek ruhapénzt szeretnének adni, akkor belefoglalhatják-e az anyakönyves rendeletbe?

Amennyiben az anyakönyvvezetőnek ruhapénzt szeretnének adni, akkor az anyakönyves rendelet helyett inkább a – jegyző által kiadott – közszolgálati szabályzatban érdemes rendezni ezt a kérdést, mivel az Anyakönyvi tv. felhatalmazása erre nem terjed ki.

7. Probléma-e az, ha a rendelet a fizetendő díjak vonatkozásában nem utal ÁFA fizetési kötelezettségre?

A díjak tekintetében általánosságban elmondható, hogy a rendeletek néhol nettó, máshol (többségében) bruttó összeget jelölnek meg. Az ÁFA kötelezettség nem kötelező elem, mivel az ÁFA fizetés egyébként sem a rendelet miatt áll fenn, hanem a törvény alapján, tehát független attól, hogy a helyi rendeletben említik-e vagy sem.

8. Sok rendelet része mellékletként az anyakönyvi esemény engedélyezése iránti kérelem. Jogszerű-e az, ha nem pontosan veszik át az Anyakönyvi tv. 18. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket (bővítik, kihagynak belőle, stb.)?

Az Anyakönyvi tv. 18. § (3) bekezdése a kötelező elemeket sorolja fel. Az elképzelhető, hogy emellett még plusz elemet is tesznek bele, további garanciát kérve. Ha azonban a kötelező elemek nem szerepelnek a nyilatkozaton, az nem jogszerű.

9. A rendelet tartalmazhat-e egyéb családi eseményről (névadó, állampolgársági eskü, házassági évforduló) szóló rendelkezéseket?

Nem. Ebben az esetben a helyi jogalkotó túlterjeszkedik az Anyakönyvi tv. 96. §-ában adott felhatalmazás keretein, mivel a rendeletek kizárólag a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó szabályozást rögzíthetnek.

10. Közös önkormányzati hivatal esetében elegendő-e, ha csak a székhelytelepülés alkotja meg az anyakönyves rendeletet?

Nem. Az Anyakönyvi tv. 96. §-ában foglalt felhatalmazás címzettje a települési önkormányzat. Téves rendeletalkotási gyakorlat az, ha az anyakönyvi eljárásokra vonatkozóan a közös önkormányzati hivatalt működtető települések nem alkotnak külön-külön rendeletet, hanem csupán az egyik – jellemzően a székhely – település rendelkezik a többi település vonatkozásában is.