dr. Kecskés Tamás
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

2023. július 4. napján az Országgyűlés elfogadta az Njtv.[1] átfogó módosítására irányuló javaslatot, amelyet a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága terjesztett elő a nemzetiségek képviselőinek visszajelzései, valamint a jogalkalmazók – többek között a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal – tapasztalatai alapján. Jelen tájékoztató célja a helyi (a települési és területi) nemzetiségi önkormányzatokat érintő változások áttekinthető összefoglalása.

1. Bővült a nemzetiségi önkormányzatok által alapítható intézmények köre. A nemzetiségi kulturális intézmények új kategóriája: a nemzetiségi színház, amelynek működési feltétele, hogy azt az adott nemzetiség országos önkormányzata nyilatkozatával elismerje.

A települési nemzetiségi önkormányzatok mellett a területi (vármegyei, fővárosi) nemzetiségi önkormányzatok számára is lehetővé vált köznevelési intézmény fenntartásának átvétele.

Nem csak köznevelési intézmény átvételéhez, hanem már alapításához is szükséges az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértése. A települési nemzetiségi önkormányzatnak a feladat átvételhez – a korábbiakkal ellentétben – már nem kell beszereznie a területi nemzetiségi önkormányzat véleményét, azonban az intézményi tanácsét már igen.

A nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény vezetője lehet ugyanazon nemzetiségi önkormányzat képviselője, de elnöke, elnökhelyettese már nem, az továbbra is összeférhetetlenséget eredményez.

2. Az Njtv. 2020. július 1-jén hatályba lépő – de sohasem alkalmazott – rendelkezései szerint azokon a településeken kellett volna kitűzni a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását, ahol az adott nemzetiségnek már működik települési nemzetiségi önkormányzata, és a legutóbbi népszámlálás szerint a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma eléri a 25 főt. Minden más esetben az országos nemzetiségi önkormányzatnak „az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának” vizsgálata alapján kellett volna eldöntenie – a Magyar Tudományos Akadémia elnöke állásfoglalásának kikérését követően –, hogy szükségesnek tartja-e a településen nemzetiségi önkormányzat működését. A jogalkotó eltörölte ezt az eljárást, mert a népszámlás elhalasztása miatt annak lefolytatására nem jutna elegendő idő, így a 2024. évi önkormányzati választáson új (vagy megszűnt) nemzetiségi önkormányzat nem tudna létrejönni.

A módosítás révén már nem követelmény a választás kitűzéséhez, hogy a 25 nemzetiségi főt elérő településen már legyen nemzetiségi önkormányzat, ha pedig mégis működik ilyen, akkor 20 fő is elegendő. Ezen túlmenően a nemzetiséghez tartozó személyek számától függetlenül ki kell tűzni a választást azon a településen, ahol nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött az általános választás évét megelőző év december 1-jén.

3. A Hivatali Tájékoztatóban többször foglalkoztunk azzal a problémával, amikor a képviselő mandátumának megszűnéséről a képviselő-testületnek határozatot kellene hoznia, de épp az érintett(ek) miatt hiányzik a határozatképességhez szükséges létszám, amely a nemzetiségi önkormányzat működésének ellehetetlenüléséhez vezet.

A fentiek okán javasolta a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal azt a megoldást, hogy az ilyen döntések meghozatalánál az érintett képviselőt is be kell számítani a jelenlévők létszámába a határozatképesség megállapítása szempontjából. Hangsúlyozandó, hogy az Njtv. 92. § (1a) bekezdése csak a mandátum megszűnéssel összefüggésben hozott döntések esetén alkalmazható, ezért arra nincs lehetőség, hogy – létszámhiányosan, visszaélésszerűen – más kérdésekről is határozzon a testület.

A normaszöveg külön kiemeli, hogy a képviselőt a jelenlététől függetlenül kell beszámítani, ezért egyrészt a képviselő nem tudja távolmaradásával meghiúsítani a döntéshozatalt, másrészt az a fizikailag jelenlévő, de jogai gyakorlásában a törvény rendelkezése alapján akadályozott képviselő esetében sem lehetetlenül el.

4. A módosítás szűkítette a képviselői joggyakorlás akadályozottságának esetköreit: a köztartozásmentes adózók adatbázisába történő felvétel igazolásának elmaradása már nem jár ilyen jogkövetkezménnyel. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén megmaradt ez a szankció, de az előfordulási gyakoriságot mégis csökkenteni igyekszik az az újítás, hogy helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében a vagyonnyilatkozatokat immáron nem az erre kijelölt bizottság vagy két képviselő, hanem a jegyző tartja nyilván. Ettől függetlenül a kijelölt bizottságnak, illetve a képviselőknek a feladata a nyilatkozatok ellenőrzése.

5. A képviselők jogkövető magatartásra rábírásának új – bár a helyi önkormányzati képviselők esetében már jól ismert – eszköze a tiszteletdíj csökkentése vagy megvonása, amelyre legfeljebb 12 havi időtartamra biztosíthat lehetőséget az SZMSZ.

6. Ugyancsak a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokhoz történő közelítés, hogy az alpolgármesterhez hasonlóan az elnökhelyettes megbízatását is visszavonhatja a képviselő-testület az elnök javaslatára. Természetesen ez a képviselői mandátumot nem érinti, csak az érintett elnökhelyettesi tisztsége szűnik meg a döntéssel.

7. A megszűnő nemzetiségi önkormányzat elnöke munkakörét eddig is a kormányhivatalnak adta át. Újdonság azonban, hogy amennyiben a nemzetiségi önkormányzat újból létrejön, a kormányhivatalnak az új elnököt a megválasztását követő 60 napon belül tájékoztatnia kell az általa átvett dokumentumokról.

A fentieket összegezve megállapítható tehát, hogy az átfogó módosítás mindenekelőtt a nemzetiségi önkormányzatok működését nehezítő, ellehetetlenítő helyzeteket kívánta megakadályozni, gyakran a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokhoz való közelítés módszerével.

[1] 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól [Njtv.]