Nagy László
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Hatósági, Perképviseleti és Felügyeleti Osztály

A mindennapos testnevelés megszervezéséről az Nkt.[1] 27. § (11) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra

1. a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
2. iskolai sportkörben való sportolással,
3. versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel,
4. sportszervezetben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján – amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik – a félévre érvényes, a sportszervezet által kiállított igazolással váltható ki.

Az idézett jogszabály értelmében tehát az általános és középiskolának a tanítási év rendjébe be kell illeszteni a heti öt testnevelés órát. A testnevelés tantárgy helyi tantervének tervezésekor az órák megtartásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint az iskola adottságait figyelembe kell venni.

A magyar iskolák tornatermeinek felszereltsége, a sportolási lehetőségek tárgyi feltételei és a településeken rendelkezésre álló sportlétesítmények, sportegyesületek alapvetően meghatározzák a heti öt testnevelés óra megszervezésének sikerességét. Ezen a téren nagyon eltérő képet mutat a hazai iskolák működésének belső és külső feltételrendszere.

Az általános gyakorlat szerint az öt testnevelés órából hármat délelőtti foglalkozások keretében, kettőt pedig délutáni tömegsport, iskolai sportkörben való sportolással teljesítenek a tanulók.

Az idézett jogszabályi szakasz a) és b) pontjai az iskola számára nyújtanak alternatívát a délutáni két testnevelés óra megszervezésére vonatkozóan, míg a c) és d) pontok az igazolt, sportegyesületben versenyszerűen sportoló tanulóknak biztosítanak részleges felmentést, hogy ne essenek el a délutáni testnevelés órán való részvétel miatt a sportolási lehetőségektől.

1. A testnevelés tantárgy kerettanterve lehetőség ad a NAT Testnevelés és egészségfejlesztés műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, küzdősportok, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelő különféle más sporttevékenységekre (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok).

Ezeknek a kerettantervben megjelenő sportolási lehetőségeknek is be kell épülni az iskola helyi tantervébe, hogy a heti két délutáni testnevelés óra megtartása szakszerű, tervezhető és ellenőrizhető legyen.

Elképzelhető tehát az, hogy az iskola több alternatívát dolgoz ki a délutáni 2 óra megtartására vonatkozóan azzal, hogy a karácsonyi időszakban például korcsolyázni, síelni viszik a tanulókat, vagy ősszel kirándulást, természetjárást, vízitúrát szerveznek.

Az ilyen tömbösített módon megtartott órákra is vonatkozik, hogy azokat az iskolának tanítási napon kell megszervezni (pl. péntek délutánonként két úszás óra vagy tömegsport), ami rendszeres órarendi órának számít.

2. Az iskolai sportkör működéséről a vonatkozó EMMI rendelet[2] 141. § (2) bekezdése előírja: „Ha a tanuló választása alapján a mindennapos testnevelésből heti két testnevelésórát iskolai sportkörben történő sportolással vált ki, és az iskolai sportkör feladatait – a testnevelő tanár közreműködésével – az iskolával kötött megállapodás alapján a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet látja el, a sportszervezet a tanulótól a két tanórai sportköri foglalkozáson való részvétel tekintetében díjat semmilyen jogcímen nem szedhet, ellenszolgáltatást nem kérhet.”

EMMI rendelet 141/A. §: (1) Ha az iskolában iskolai sportkör működik, akkor annak foglalkozásait a munkaterv részét képező, egy tanévre szóló szakmai program szerint kell megtervezni és megszervezni.
(2) Az iskolai sportköri foglalkozások nem kötelező tanórai foglalkozásként vagy egyéb foglalkozásként is megszervezhetőek.
(3) Az intézményvezető a tanulók iskolai sportköri foglalkozásokra vonatkozó igényének felmérése, illetve a diákönkormányzat véleménye alapján − minden év május 31-ig − tesz javaslatot a következő tanévi szakmai program tartalmára.
(4) Ha az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet látja el, a szakmai program elkészítésébe a sportszervezet képviselőjét is be kell vonni.

Az iskolai sportkör működését, amint a fentiekből kiderül, megszervezheti az iskola is, ha az adott mozgásforma oktatásához rendelkezik megfelelő szakemberrel, vagy bevonhat külső partnerként sportegyesületet is. De a matematika szakos tanár által tartott sakk-kör/bridzs-kör vagy informatika tanár által szervezett e-sport kör nem szervezhető sportköri formában, mivel ennek tevékenysége nem található meg a testnevelés tantárgy műveltségterületének mozgásformái között.

3. A sportszervezetben, egyesületben igazolt versenyzők, sportolók az egyesület által kiállított igazolás alapján mentesülnek a délutáni két testnevelés óra alól. Ilyen igazolás kiállítására csak bíróság által nyilvántartásba bejegyzett, a sporttörvénynek megfelelően működő szervezetek jogosultak. A legtöbb félreértés és szabálytalanság ezeknek az igazolásoknak a kiállítása és elfogadása körül történik, mivel olyan szervezetek vagy művészeti iskolák adnak ki igazolást, akik nem minősülnek sportszervezetnek, illetve a művészeti iskolába járó tanuló nem sportoló.

Hatósági ellenőrzés során előfordult olyan eset, hogy az általános iskola felső tagozatos osztályai a délutáni két testnevelés órát egy az iskolában működő művészeti iskola néptánc tanszakára beiratkozva teljesítették. Ez a gyakorlat azért szabálytalan, mert a művészeti iskolai oktatásban való részvételre a tanuló nem kötelezhető, továbbá a néptánc (vagy bármely más táncművészeti ág) tanszak tantárgyi követelményei nem azonosak az általános iskolai kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással. Ez utóbbi gyakorlat azért is aggályos, mert így az általános iskola saját magát menti fel a heti két testnevelés óra megtartása alól, holott az idézett jogszabály (Nkt.) csak egyes tanulók esetében engedélyezi a felmentést.

[1] 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről [Nkt.]
[2] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról