Dr. Kecskés Tamás
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

1. A központi címregiszter (a továbbiakban: KCR) a korábban különböző nyilvántartásokban párhuzamosan szereplő címadatokat egy nyilvántartásba egyesítette. Indulásakor, 2015. január 1. napján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás csatlakozott, amelyek esetében a címadatok kizárólagos forrásaként szolgál.

A KCR-rendelet[1] 4. § (1) bekezdése értelmében a címképzésért felelős szerv az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, az Nytv.[2] 39. § (1) bekezdése hozzá telepítette a KCR létrehozásának előkészítése céljából az illetékességi területén lévő települési címek ellenőrzésének feladatát.

Ennek végrehajtásához a jegyzők egy elektronikus jegyzéket kaptak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától. Az adattisztítás első körben nem igényelt helyszíni szemlét, egy számítógépes program automatizált módszerrel összeszerkesztette a személyi- és lakcímnyilvántartásban és az ingatlan-nyilvántartásban található címeket, helyrajzi számokat és irányítószámokat, és ebből a kellett a jegyzőknek kiválasztaniuk a felkínált változatok közül a helyes, létező címet.[3] Adategyezőség hiányában a jegyzőnek az ellenőrzött címet a jegyzékben „felülvizsgálandó” jelzéssel kellett ellátnia.

2. A Belügyminisztérium 2021. október 21. napján arról tájékoztatta a kormányhivatalokat, hogy a bizonytalanként megjelölt címek felülvizsgálatára megállapított, majd meghosszabbított határidő 2016. december 31. napján lejárt. Országos szinten a feladat nem készült el, a rendelet hatályba lépését megelőzően keletkezett címek felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van. A címtisztítás készültségi foka teljesen változó, előfordul közel 100%-os teljesítés is, de léteznek olyan települések, ahol a 2015. január 1. napja előtt keletkezett címeket továbbra is nagyszámban szükséges felülvizsgálni a központi címregiszterben.

A fentiekkel kapcsolatban a Belügyminisztérium abban kérte a kormányhivatalok segítségét, hogy a feladat mielőbbi teljesítésének szükségességéről tájékoztassa az illetékességi területén működő jegyzőket, amelynek a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) 2021. október 25. napján eleget tett, és a válaszadásra 2021. november 30. napjáig tűzött határidőt.

3. A címelem képzése és a címelemről történő döntés nem azonos. Címelem pl. a KCR-rendelet 5. § a) pontja értelmében az országnév is, amelyről értelemszerűen nem a jegyző dönt, de a KCR-en belül mégis képezi azt üres telken létesített új épület esetében a KCR-rendelet 12. § (1) pontjának megfelelően.

A KCR-rendelet 5. § g) pontja szerinti címelem a közterületnév, azonban az Mötv.[4] 13. § (1) bekezdésének 2. pontja alapján a közterületek elnevezése az helyi önkormányzati feladat, amely az Mötv. 42. § 8. pontja értelmében a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, továbbá az Mötv. 143. § (3) bekezdés rendeleti formához köti. Az Mötv. 14/A. § (2) bekezdése értelmében minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen épület található.

A KCR-rendelet 5. § i) pontja szerinti címelem a házszám, amelynek megállapítása önkormányzati hatósági ügy, amely az Mötv. 143. § (3) bekezdésében meghatározott, házszám szabályainak megállapítására vonatkozó felhatalmazó rendelkezésből vezethető le.

[1] 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet a központi címregiszterről és a címkezelésről [KCR-rendelet]
[2] 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról [Nytv.]
[3] Jogszabályi összefoglaló  – Közhiteles címregiszter kialakítása projekt ÁROP-1.2.12-2012-2012-0001. 2.
[4] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.]