Dr. Kucsó Dóra
törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály

1. 2016. december 6-án az Országgyűlés elfogadta az általános közigazgatási rendtartást, amely a hatósági eljárások általános eljárásrendjét rögzíti. Az új törvényi szabályozás következtében több jogszabály is változott, köztük a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult. tv.).

Alaptörvényünk is rögzíti, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. A közművelődés, ahogy a Kult. tv. fogalmaz közérdek, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek támogatása közcél. A feltételek biztosítását az állam és a helyi önkormányzatok feladatává teszi.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontjában kötelező önkormányzati feladatként szerepel a kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme és a helyi közművelődési tevékenység támogatása.

2. A közösségi művelődési szakpolitika főként feladatokban és célkitűzésekben gondolkodik, nem pedig eszközöket határoz meg. Ennek fényében kerülnek meghatározásra a közművelődési alapszolgáltatások a Kult. tv. 76. § (3) bekezdésében, amit az önkormányzatok adottságaik figyelembevételével kell, hogy megszervezzenek. Alapszolgáltatásként jelenik meg a tehetséggondozás és fejlesztés feltételeinek biztosítása és a kulturális alapú gazdaságfejlesztés.

Vannak olyan kötelező alapszolgáltatások, amit minden önkormányzatnak meg kell szerveznie. Ezek közé tartozik a művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása. Ennek keretében a művelődő közösségnek rendszeres és alkalomszerű művelődési vagy közösségi tevékenysége végzésének helyszínét biztosítja, a művelődő közösség számára bemutatkozási lehetőségeket teremt, fórumot szervez – ha az adott településen működik – a Közművelődési Kerekasztal bevonásával, a művelődő közösségek vezetőinek részvételével, ahol a művelődő közösségek megfogalmazhatják a feladatellátással kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat.

A további rendelkezésekben a Kult. tv. lakosságszám alapján differenciál. 1000 fő lakosságszám felett a mindenkit érintő kötelezőkön felül további egy alapszolgáltatást kell megszerveznie. 5000 fő felett pedig további kettőt köteles az önkormányzat megszervezni. Külön kiemelésre kerültek a megyei jogú városok és fővárosi kerületek. Itt ugyanis valamennyi közművelődési alapszolgáltatás teljes körét köteles biztosítani.

3. Az önkormányzat az alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében köteles közösségi színteret vagy közművelődési intézményt biztosítani.

Ennek fenntartója, működtetője lehet az állam, települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, de akár közművelődési megállapodás keretében egyház, egyéb szervezet vagy magánszemély is.

Típusa szerint lehet művelődési ház, művelődési központ, kulturális központ, többfunkciós művelődési intézmény, népfőiskola, népi kézműves alkotóház, szabadidő központ, valamint gyermek-, illetve ifjúsági ház. Erre vonatkozó szabályokat részletesen a Kult. tv. tartalmazza, 77. §- tól 78/J §-ig.

A 78/I. § (1a) bekezdése szerint a megyei jogú város és a főváros kerületeinek települési önkormányzatai számára előírja, hogy a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében művelődési házat, művelődési központot, kulturális központot kell biztosítaniuk.

Ami kiemelést igényel, hogy 2018. január 1-től a jogszabály a művelődési házat úgy definiálja, mint legalább három alapszolgáltatást nyújtó közművelődési intézmény. Tevékenysége akár településrészre, kerületre, egy településre vagy több községre terjed ki.

Művelődési központ esetén helyi közösségi művelődést szervező intézményről van szó, amely öt alapszolgáltatást biztosít. Településrészre, kerületre, egy településre, több egymással határos településre vagy egy járásra terjed ki tevékenysége.

Kulturális központ, amely már az alapszolgáltatások teljes körét biztosítja, vezetőjénél megköveteli, hogy mesterfokozattal és szakirányú szakképzettséggel rendelkezzen. További nóvum, hogy közművelődési szakmai munkakörben foglalkoztatottak legalább 30%-ának mesterfokozattal és szakirányú képzettséggel kell rendelkeznie.

4. A törvény céljai között olvashatjuk, hogy mindenki számára biztosítani kell a könyvtárhasználat jogát, ezzel összefüggésben szabályozni kell a nyilvános könyvtári ellátás működését és fejlesztését. Deklarálja, hogy a könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzat feladata.

A törvénymódosítás meghatározza a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait. Előírás, hogy mindenki által használható és megközelíthető legyen, rendelkezik kizárólagosan a könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel, illetve rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban, ötezer fő feletti településen működő települési könyvtár esetében legalább heti 25 órában, továbbá legalább havonta két hétvégi napon tart nyitva. Fontos, hogy vezetője a könyvtárakban foglalkoztatottak képesítési követelményeire és jogviszonyára irányadó jogszabályokban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik és könyvtári szakembert alkalmaz. Az alapkövetelmények közé tartozik az is, hogy helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek, továbbá statisztikai adatokat szolgáltat. Éves szakmai munkaterv alapján ellátja az alapfeladatokat, tevékenységéről éves szakmai beszámolót készít. Mindamellett részt vesz a kulturális alapellátás kiterjesztésében, elnevezésében feltünteti a könyvtár kifejezést.

2018. január 1-től felsorolás szinten rögzíti, hogy melyek a nyilvános könyvtárak, amely a nemzeti könyvtár; megyei hatókörű városi könyvtár; települési könyvtár; országos szakkönyvtár; állami egyetem könyvtára.

Az önkormányzatok vonatkozásában a közkönyvtári ellátást kell kiemelni, mert a települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata.

A települési könyvtár 2018. január 1-től gyermek-és családbarát szolgáltatásokat nyújt. A települési könyvtár az éves szakmai munkatervét és az éves szakmai beszámolóját a fenntartó elfogadását követően 15 napon belül megküldi a megyei hatókörű városi könyvtár részére.

Jelentős módosítás, hogy megyei könyvtár elnevezés megyei hatókörű városi könyvtárra változott, amivel megteremti a koherenciát a megyei hatókörű városi múzeumok elnevezésével, másrészről hangsúlyozza, hogy ez a könyvtártípus feladatköre a városi könyvtári feladatokat és a megyei hatókörű feladatokat is tartalmazza. Ez arra készteti a városokat, hogy ne tartsanak fenn külön városi könyvtárat, hiszen így, hogy a megyei hatókörű könyvtár ellátja a megyeszékhely város települési könyvtári feladatait is, az következik, hogy hatékonyan és korszerűen lehet megszervezni a megyeszékhely város és a megye egészének nyilvános könyvtári ellátását. A Kult. tv. 66. §-a részletesen kifejti, hogy ezen típusú könyvtárak elektronikus formában megőrzik és hozzáférhetővé teszik a települési könyvtárak éves szakmai beszámolóját és munkatervét.

Az, hogy a 15 000 fő feletti lakosságszámú városok esetén elsősorban önálló intézményként történő nyilvános könyvtár működtetéséről külön rendelkezik a jogszabály, megerősíti azt, hogy a jogalkotó célokat határoz meg annak érdekében, hogy a lakosság megfelelő minőségű könyvtári szolgáltatásokat vehessen igénybe.

5. Végezetül a címadományozás és a minőségi díj kitűzésére vonatkozó rendelkezés is módosításra került. E szerint a kultúráért felelős miniszter a közművelődési intézmények és szervezetek, a nyilvános könyvtárak, valamint a muzeális intézmények minőségfejlesztése érdekében, minősítési eljárás során, a közművelődési intézmények és szervezetek esetén szakmai minősítő testület bevonásával minősített közművelődési intézmény, minősített könyvtár vagy minősített muzeális intézmény címet adományozhat. Pályázat alapján a minősített intézmények számára évente pedig díjat tűz ki.