Dr. Kovács Anita
kormánytisztviselő
Jogi és Hatósági Főosztály · Hatósági és Perképviseleti Osztály

A Hivatali Tájékoztató 2020. évi III. számában megjelent 2020. július 10-én.

I. A hatályos jogszabályi előírások alapján a hatóság döntésének a rendelkező részben tartalmaznia kell a döntés ellen igénybe vehető jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást az Ákr. 81. § (1) bekezdése alapján.

Az önkormányzati szerv (tipikusan a jegyző) államigazgatási hatósági ügyekben hozott döntései fellebbezhetőek, kivéve, ha azt törvény vagy kormányrendelet kizárja. A 2020. március 1. napját követően a járási hivataloknál indult hatósági eljárásokban az Ákr. szerinti főszabály érvényesül, vagyis a döntés a közléssel végleges lesz, ellene közigazgatási pert kezdeményezhet az ügyfél.

Az Ákr. I. fejezetében és az Alaptörvény XXIV. cikkében megjelennek azok az alapelvek, amelyeket a hatósági jogkör gyakorlása során a kormánytisztviselőknek be kell tartania, szem előtt tartva azt, hogy a közjogi jogviszony jellegéből eredően az ügyfél, az állampolgár mondhatni kiszolgáltatott pozícióban van a hivatallal szemben.

A szakértelem ugyanis nálunk, a hivatali dolgozóknál van, mi ismerjük a területünkön alkalmazandó jogszabályokat, de valljuk be, hogy a közigazgatásnak van olyan területe, ahol mi is tanácstalanul nézünk, ha elénk tesznek egy kitöltendő nyomtatványt…

Alapelvi szintű jogállami követelmény, hogy

• mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok tisztességes módon intézzék;
• a hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően járjon el.

Tapasztalataink szerint hiába intézhető a legtöbb államigazgatási ügy elektronikusan, hiába érhetők el az internetes oldalakon a hatályos jogszabályok, ügymenetleírások, a mai napig előfordul, hogy jogi képviselők nem tudják, a keresetlevélben pontosan kit is kell alperesként megjelölni, vagyis az ügyfeleknek akkor is „fogni kell a kezét”, ha jogi képviselője van.

II. A végleges döntés elleni jogorvoslati eszköz, a közigazgatási per megindításának, a keresetlevél benyújtásának leglényegesebb szabályait a döntés rendelkező részébe bele kell foglalni, az alábbiak szerint:

A döntést sérelmesnek tartó fél a jogsérelem megjelölésével és az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával a határozat ellen közigazgatási pert kezdeményezhet. A keresetlevelet a döntés közlésétől számított 30 napon (bizonyos esetekben ennél rövidebb) belül a Szegedi Törvényszékhez címzetten, az elsőfokú (vagy a döntést hozó) hatóságnál kell előterjeszteni.

A pert a Kormányhivatal, illetve a Járási Hivatal ellen kell megindítani; a keresetlevélnek tartalmaznia kell a közigazgatási bíróság meghatározott döntésére irányuló kereseti kérelmet.

A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, ha azonban a fél tárgyalás tartását kéri, úgy erről a keresetben kell nyilatkoznia. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

A közigazgatási per eljárási illetéke 30.000,– Ft, azonban a keresetre illetéket leróni nem kell, mert a közigazgatási bírósági eljárásban a felet tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelem kérhető.

Gazdálkodó szervezet (ideértve az egyéni vállalkozót is), valamint a jogi képviselővel eljáró fél a keresetlevelet joghatályosan, kizárólag szabályszerűen előterjesztett elektronikus formában, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (IKR rendszer útján) terjesztheti elő.

Jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.

Jelenlegi jogorvoslati záradékaink:

• Járási hivatalok és egyfokú kormányhivatali ügyek:
  Gazdálkodó szervezet (ideértve az egyéni vállalkozót is), valamint a jogi képviselővel eljáró fél a keresetlevelet joghatályosan, kizárólag szabályszerűen előterjesztett elektronikus formában, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (IKR rendszer útján) terjesztheti elő.
  Jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
• Kétfokú eljárásaink:
  Gazdálkodó szervezet és jogi képviselővel eljáró fél kizárólag szabályszerűen előterjesztett elektronikus formában az elsőfokú hatóságnál nyújthatja be a keresetlevelet. Jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.

III. A kormányhivatal másodfokú adóhatósági ügyben meghozott határozata ellen indított közigazgatási perben az adózó kifogásolta, hogy a határozat jogorvoslati tájékoztatása – szabályszerűen előterjesztett elektronikus formában – hiányos volt, mivel azt nem jelölte meg, hogy melyik űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatást vagy elektronikus felületet kell igénybe vennie a keresetlevél benyújtásához. A Kúria gyakorlatára hivatkozva felperes előadta, hogy a hiányos és téves jogorvoslati tájékoztatás miatt őt joghátrány nem érheti.

A perben tartott tárgyaláson a Kúria ítéletére hivatkozva az eljáró bíró felhívta a hatóságunk figyelmét arra, hogy a jogorvoslati jog érvényesülését a hatóságnak elő kell segítenie olyan módon is, hogy a jogorvoslatról szóló tájékoztatás magában foglalja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által rendszeresített űrlapról és annak elérhetőségről való pontos tájékoztatást is.

Mindez az eljáró bíróság álláspontja szerint azt jelenti, hogy a döntéseinkben meg kell jelölni a keresetlevél benyújtására szolgáló linket, továbbá azt, hogy a tájékoztatásnak akkor is teljes körűnek és részletesnek kell lennie, ha az ügyfél jogi képviselővel jár el.

IV. A Kúria a Kpkf.II.37.769/2019/2. és a Kpkf.III.37.971/2019/3. számú határozataiban kimondta, hogy „amennyiben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által rendszeresített, speciális, de jogszabályban meg nem határozott űrlapon kell az ügyfélnek beadványát benyújtania, a … jogorvoslatról szóló tájékoztatásnak az ügyféllel való együttműködési kötelezettség keretében és azért is, mert a jogorvoslathoz való jog érvényesülését elő kell segítenie a hatóságnak, magában kell foglalnia az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által rendszeresített űrlapról és annak elérhetőségéről való pontos tájékoztatást. Nem várható el az ügyféltől a közigazgatási jog területén számos különböző ágazati jogszabályra tekintettel, hogy tisztában legyen azzal, hogy mely szerv milyen speciális űrlapot rendszeresített és pontosan hol érhető el. Az erről való tájékoztatás hiányában – a fentiek ismeretében – sérül a felperesnek tisztességes eljáráshoz való joga.”

A Fővárosi Törvényszék egy eseti döntésében – hivatkozva a Kúria ezen jogértelmezésére – kifejtette, hogy a döntések jogorvoslati részében önmagában az a tájékoztatás, hogy az elektronikus kapcsolattartásra köteles felek elektronikus úton, űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatják be a keresetlevelet, nem elegendő.

A Törvényszék álláspontja szerint ugyanis a Kúria által hangsúlyozott követelményeknek ez nem felel meg, mivel nem ad felvilágosítást arról, hogy a keresetlevél benyújtására rendszeresített űrlap mely oldalon érhető el, vagyis a hatóságnak pontosan meg kellett volna jelölnie a keresetlevél benyújtására szolgáló űrlap elérhetőségét.

V. A kormányhivatalban március hónapban e-mail útján minden érintett szervezeti egységhez eljuttattuk a Javaslat jogorvoslati záradékra elnevezésű munkaanyagot, melyben javasoltuk, hogy a döntések rendelkező részébe legyen beleírva, hogy IKR rendszer útján lehet a keresetlevelet benyújtani. Ezt a jövőben javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy a linket is bemásoljuk: https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client/

Javasoljuk, hogy a járásoknál és a kormányhivatal egyfokú eljárásaiban ezzel kerüljön kiegészítésre a jogorvoslatról rendelkező rész abban az esetben is, ha az ügyfél jogi képviselővel jár el.

Kétfokú eljárásainkban (tipikusan ahol a jegyző az elsőfokú szerv) a keresetlevél benyújtására rendszeresített űrlap elsőfokú hatóságnál történő elérhetőségéről szükséges tájékoztatást adni.

A helyi önkormányzatok elektronikus ügyintézés biztosítási kötelezettségüknek az önkormányzati ASP rendszeren keresztül tesznek eleget, melynek egyik fontos szolgáltatása az ELÜGY mint önkormányzati e-szolgáltatási platform.

Az ELÜGY az önkormányzati ASP rendszeren belül az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne, amely az E-Önkormányzat Portál internetes oldalán érhető el https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Az ELÜGY az ASP rendszerben működő szakrendszerekhez kapcsolódó ügyfél oldali elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat tartalmazza; azon belül az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás keretében elektronikus űrlapok kitöltésének és benyújtásának lehetősége, valamint azoknak a KAÜ-n keresztül azonosított ügyfél általi (online) benyújtásának a lehetősége biztosított.

Az ASP rendszerbe történő belépés azonosításhoz kötött, vagyis a cég nevében csak azok a személyek (jellemzően cégvezetők és könyvelők) tehetnek nyilatkozatot, akik a cégnyilvántartásban bejegyzett képviselők, vagy szerepelnek a rendelkezési nyilvántartásban.

Jogi képviselővel eljáró ügyfelek esetében, amennyiben ők a rendelkezési nyilvántartásban nem szerepelnek, az ügyfél nevében csak az e-papír szolgáltatás útján tudják ezt megtenni, mely azonban nem minden Önkormányzatnál érhető el.

Az ügyvédek a saját cégkapujukról ügyfeleik ügyeiben az ASP rendszer útján nem, csak az e-papír szolgáltatás használatával juthatnak el tehát az elsőfokú hatósághoz.

Az E-ügyintézési Vhr. 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján, amennyiben a hivatal azt észleli, hogy az ügyfél úgy nyújt be az adott ügyben e-papíron kérelmet, hogy arra egyébként van rendszeresített űrlap, akkor a nem megfelelő benyújtásról az ügyfelet 8 napon belül tájékoztatni kell, kivéve azt az esetet, ha keresetlevélről van szó.

A Kp. 40. § értelmében ugyanis a keresetlevél bírósághoz történő továbbítása iránt intézkedni kell akkor is, ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy visszautasításnak van helye, mert a 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.

Ebben az esetben a védiratban elegendő erre hivatkozni, a keresetre érdemi védekezést nem szükséges előadni, azonban lényeges előfeltétel, hogy a hatóság a döntésében a jogorvoslat benyújtásának a módjáról helyesen tájékoztatta az ügyfelet, vagyis a keresetlevél benyújtására szolgáló űrlap elérhetőségét pontosan megjelölte.

A Kúria egyedi ügyben hozott határozatában foglaltak alapján, figyelemmel az ügyféllel való együttműködési kötelezettség és az ügyfél tisztességes eljáráshoz való joga alapelvi szintű követelményeire is, fontos, hogy a hatóság pontos tájékoztatást adjon döntésében arra vonatkozóan, hogy milyen űrlapot rendszeresített a keresetlevél benyújtására, és az pontosan hol érhető el.

Összefoglalóan javasoljuk, hogy a hatósági döntéseik rendelkező részében a keresetlevél benyújtásának módjára vonatkozó tájékoztatást egészítsék ki azzal, hogy a keresetlevél benyújtására szolgáló űrlap linkjét is bemásolják: https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client/, a jegyző kollégák nem fellebbezhető hatósági ügyeiben pedig az E-Önkormányzat Portál internetes oldalán elérhető https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap hivatkozást.