Az Európai Egészségbiztosítási Kártya és ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás
Családtámogatási és
Társadalombiztosítási Főosztály
A magyar egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, akik Magyarországon vagy az Európai Unió más tagállamában rendelkeznek bejelentett lakóhellyel, egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetnek igénybe – orvosilag szükséges – egészségügyi szolgáltatásokat. Ezen ellátásokra való jogosultság az Európai Egészségbiztosítási Kártyával (a továbbiakban: EU-Kártya) igazolható.
Az EU-Kártya az átmeneti jelleggel az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában (a továbbiakban: EGT tagállam), valamint Svájcban, továbbá az Egyesült Királyságban tartózkodó személy számára az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosít.
Az orvosilag szükségessé váló természetbeni ellátások azon ellátásokat jelentik, amelyeket a tartózkodási hely szerinti tagállamban, ennek jogszabályai alapján nyújtanak annak érdekében, hogy a biztosított a szükséges gyógykezelés céljából ne kényszerüljön tervezett tartózkodásának vége előtt visszatérni az illetékes tagállamba (vagyis biztosításának helye szerinti tagállamába). Ennek elbírálása minden esetben orvos-szakmai kérdés.
1. A Kártya igénylése
Az EU-Kártyát a kormányhivatal, a kormányablak állítja ki kérelemre, a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek részére. Az EU-Kártya nem állítható ki azon harmadik állambeli személyek részére, akik nem Magyarországon vagy valamely más EGT tagállamban rendelkeznek bejelentett lakóhellyel.
A kormányhivatal a megye egész területére kiterjedő illetékességgel folytatja le a közigazgatási hatósági eljárást, és kiadása térítésmentes, kivéve azon eseteket, ha megsemmisül, megrongálódik, elvész vagy ellopják. Ilyen esetekben igazgatási szolgáltatási díj fizetendő.
Az EU-Kártya a kormányhivatalnál személyesen vagy meghatalmazott útján – kiskorúak esetén a törvényes képviselő közreműködésével –, továbbá postai úton, valamint ügyfélkapun keresztül írásban igényelhető. Amennyiben az ügyfél írásban igényli a Kártyát, a kormányhivatal postán küldi meg azt a kérelmezőnek.
2. Az EU-Kártya érvényességi ideje
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12/A. § (7) bekezdés a) pontja 2024. január 1-jei hatállyal módosult. Ez a jogszabályhely rendelkezik az EU-Kártya érvényességi idejéről.
Az érvényes biztosítási jogviszonnyal/egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszonnyal (és érvényes TAJ-számmal) rendelkező magánszemély legfeljebb 120 hónapra, míg az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett magánszemély legfeljebb 6 hónapra, a harmadik állambeli kiküldetésben levő munkavállaló pedig kizárólag a kiküldetés végéig kaphatja meg az EU-Kártyát. A határozott idejű jogviszonnyal rendelkező magánszemélyek esetében az EU-Kártya a biztosítási jogviszony/egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony végéig állítható ki.
A jogszabály-módosításban a kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékfizetők esetében – nyitott jogviszonyuk ellenére – az EU-Kártya érvényessége maximum 6 hónapra szólhat, azzal a további feltétellel, hogy az EU-Kártya igénylésekor benyújtásra kerül a NAV-igazolás arról, hogy nincs hátraléka a járulékfizetésben.
A folyamatos befizetés igazolása történhet:
- az IGAZOL nyomtatványon kérhető adóigazolással,
- a KOMA köztartozásmentes adózói adatbázisban való szerepléssel (igazolással vagy esetleg ügyintézői lekérdezéssel ügyiratra való feljegyzéssel),
- a NAV-ügyfélportálról letöltött adószámla-kivonattal (hitelesített pdf formátum).
Ezen túlmenően személyesen a NAV ügyfélszolgálatán és postai úton kérhet igazolást a magánszemély, aki nem kötelezett elektronikus kapcsolattartásra. A NAV ügyfélszolgálatán kiadott adófolyószámla-kivonat aláírással és bélyegzővel ellátott példánya is megfelel a folyamatos befizetés igazolására.
A harmadik állambeli magánszemély főszabály szerint továbbra sem jogosult EU-Kártyára, részére kizárólag abban az esetben adható ki kártya, ha munkaviszonya mellett érvényes A1 igazolással is rendelkezik, valamint további korlátozás, hogy a kártya érvényessége nem lehet hosszabb, mint az A1 igazolás érvényességének vége.
3. Az igénybe vehető
egészségügyi szolgáltatások köre:
Egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetők igénybe azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek az adott tagállamban való átmeneti tartózkodás során orvosilag szükségessé válnak. Szerbiában a két állam egészségbiztosítói közötti megállapodás alapján sürgősségi ellátások vehetők igénybe átmeneti tartózkodás esetén EU-Kártyával.
A szolgáltatás orvosilag szükséges jellegét a kezelőorvos bírálja el, ennek megfelelően az EU-Kártyával közvetlenül az adott tagállam társadalombiztosítási/egészségbiztosítási szervével szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóhoz kell fordulni. Az egészségügyi szolgáltatónak úgy kell ellátnia a magyar biztosítottat, mintha az adott tagállamban lenne biztosított.
Ez egyben azt is jelenti, hogy:
- a Kártyát csak az adott állam társadalombiztosítási szervével szerződött szolgáltató fogadja el,
- az adott állam társadalombiztosítása/egészségügyi szolgáltatója által nyújtható ellátások igénybevétele esetén, és
- az adott tagállamban biztosítottak által is fizetendő önrészekre/kötelező hozzájárulásokra a Kártya nem nyújt fedezetet.
Az ellátási csomag, így az orvosilag szükséges ellátások köre tagállamonként eltérő, és emiatt előfordulhat, hogy bizonyos típusú ellátások – pl. mentés – esetén az EU-Kártyát nem fogadják el. Az Európai Bizottság határozatai alapján orvosilag szükséges ellátásnak minősül pl. a dialízis-kezelés, az oxigénterápia és a szüléssel kapcsolatos ellátások is. Ezekben az esetekben javasolt a külföldi szolgáltatóval való előzetes kapcsolatfelvétel.
Az EU-Kártya azonban nem használható fel akkor, ha a biztosított valamilyen egészségügyi szolgáltatás igénybevételének céljából utazott másik tagállamba!
Fontos megjegyezni, hogy Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban ún. visszatérítéses rendszer működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Az illetékes biztosító a hatályos tagállami jogszabályok alapján a visszatéríthető összeget utólag megtéríti. Az önrész visszatérítésére itt sincs lehetőség.