– Engedd meg, kedves barátom, de a dolog véleményem szerint nagyon fontos, s én 24 óra gondolkodási időt kérek.

– De ha nem lehet – szólt Andrássy türelmetlenül. – Aztán mi van azon megfontolni való?

– Méltóztassál megbocsátani, de én nem mehetek semmibe bele egykönnyen. Nekem, tudod, múltam van.

Mikszáth Kálmán: Az apró gentry és a nép

Az Mötv.[1] rögzíti: „a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: […] a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat”. Az egyes SzMSz-ek pedig meghatározzák, hány nappal az ülés előtt kell megkapniuk a képviselőknek a napirendi javaslatot és az előterjesztéseket [52. § (1) bek. e) pont].

1. Döntéshozatal

A hirtelen felindulásból hozott döntések ellen biztosítékot jelent, hogy a képviselő-testület csak olyan kérdésekről szavaz, amelyek szerepeltek a meghívóban, és el is fogadta a napirendre tűzésüket. Kisegítő szabályként az SzMSz megenged­heti, hogy indokolt esetben[2] sürgősségi indítvány kerüljön a képviselők elé, viszont ilyenkor is lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy elutasítsák a napirendre tűzést. Nem kényszeríthetők tehát arra, hogy döntési helyzet nélkül döntsenek, azaz olyan ügyről szavazzanak, amelyet nem volt lehetőségük megismerni és megfontolni.

Különösen káros, ha olyan javaslattal rukkol elő valaki az ülés közben (napirendre tűzés nélkül kikényszerítve a szavazást), amelynek az esetében más-más joghatása van az érdemi elutasításnak és a napirendre tűzés elutasításának. Ez igaz pl. minden hatósági ügyre is, de olyan speciális ügyekre is, mint esetleg az alpolgármester visszahívása [Mötv. 77. §].[3]

2. “Egyebek”

Az „Egyebek” cím alatt előterjesztett nagy horderejű döntések eleve felvetik a jóhiszemű, kölcsönös együttműködésen alapuló, rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének – azaz az Mötv. 9. §-ának – megsértését. Ha pedig az „Egyebek” csupán egy üres cím a meghívóban, amelyet a polgármester az ülés közben kíván megtölteni döntési javaslatokkal, ez még inkább veszélybe sodorja a döntések érvényességét.

3. Nyilvánosság

Tovább növeli az időben elkészített előterjesztések jelentőségét, hogy a napirendet és az előterjesztéseket közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, már az ülés előtt is, a képviselőknek történt megküldés után azonnal [Infotv.[4] 1. melléklet II.8–9. pont], így biztosítva a demokratikus döntéshozatalhoz elengedhetetlen nyilvánosságot.

4. Zárt ülés

A zárt ülések napirendje nyilvános (még ha az előterjesztések nem is), így ezt is nyílt ülésen kell elfogadni.

5. Jogkövetkezmény

A garanciális eljárási szabályok megsértésével hozott döntésekkel azok érvénytelenségét kockáztatja a képviselő-testület, amit a bírói gyakorlat is alátámaszt [Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5045/2012/5., Köf.5036/2012/6. és Köf.5046/2016/8. számú döntései]. Ez alól az SzMSz sem adhat felmentést: ha lehetőséget is adna a napirendre tűzést megkerülő sürgősségi indítványra, akkor egy esetleges per során önmagában emiatt is felmerülhetne a bírósági eljárás felfüggesztése és az SzMSz kúriai vizsgálatának kezdeményezése, majd az SzMSz jogsértő rendelkezésének megsemmisítése, végül pedig a konkrét képviselő-testületi döntés érvénytelenségének kimondása.

A napirend tehát sokkal több unalmas formaságnál: az átláthatóság és megalapozott döntéshozatal biztosítéka.

[1] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.]
[2] Az indokolt esethez szükséges, hogy tényleges indoklást kapjanak a képviselők (és a nyilvánosság), milyen akadályba ütközött az indítvány korábbi kiküldése, és miért nem várhat a következő ülésig.
[3] A polgármesternek jogában áll megvonni az alpolgármester feladatait és díjazását, aminek azonban feltétele, hogy előbb javasolta az alpolgármester visszahívását, de ezt a képviselő-testület elutasította. Így itt különös jelentősége van, hogy a képviselőknek volt-e lehetősége elhalasztani a javaslat napirendre tűzését, vagy kénytelenek voltak azonnal igent/nemet mondani a javaslatra.
[4] 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról [Infotv.]