Rácz Diána
kormánytisztviselő  
Hatósági Főosztály · Hatósági, Perképviseleti és Felügyeleti Osztály  

A 2020. január 31-én éjfélkor hatályba lépett kilépésről rendelkező megállapodás alapján az Egyesült Királyság 2020. február 1. napjával kilépett az Európai Unióból. Ezzel megkezdődött a 2020. december 31. napjáig tartó átmeneti időszak. 2020. december 24-én az EU és az Egyesült Királyság aláírta a jövőbeli kapcsolatukat meghatározó kereskedelmi és együttműködési megállapodást, melyet 2020. december 29-én mind a 27 tagállam jóváhagyott. Az EU a közte és az Egyesült Királyság között létrejött kereskedelmi és együttműködési megállapodást 2020. december 31-én kihirdette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Anyakönyvi ügyek tekintetében a kilépést megelőzően az At.^[1] 14/A. § (3) bekezdés rendelkezéseit kellett alkalmazni, mely alapján: „Nem kérhető az igazságügyért felelős miniszter véleménye, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó.” A Brüsszel II. rendelet^[2] 21. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint „valamely tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás nélkül elismerik,” a (2) bekezdése pedig – többek között – kimondja, hogy „nem szükséges külön eljárás egy tagállam anyakönyvi nyilvántartásába történő bejegyzéshez egy másik tagállamban hozott a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat alapján, amely ellen további jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre az említett tagállamnak a joga szerint.” Ez a rendelet az egyetlen jogi eszköz, amely segítséget nyújt a nemzetközi pároknak a házasságuk felbontásával, illetve gyermekeik felügyeleti jogával kapcsolatos, több országot érintő vitáik rendezésében. Amennyiben a házasság felbontása az Európai Unió területén történt (Dánia kivételével), 2004. május 1. után jogerőre emelkedett bontóítélet magyarországi bejegyzéséhez szükséges az illetékes bíróság által kibocsátott külön igazolás (Brüsszel II. nyomtatvány) csatolása is a Brüsszel II. rendelet I. melléklete szerint.

A gyakorlatban az esetek több mint 90%-ában nem volt csatolva Brüsszel II. nyomtatvány, mely benyújtása esetén az anyakönyvvezető hatáskörébe tartozott volna az anyakönyvi adatváltozás átvezetése. Szinte majdnem minden házasság felbontása, érvénytelenítése vagy különválás ügyében az Egyesült Királyságban hozott bírósági döntést (határozat vagy ítélet) az anyakönyvvezető – Brüsszel II. nyomtatvány hiányában – felterjesztette az anyakönyvi szervnek (Kormányhivatalnak), aki az At. 4. § (6) bekezdés d) pontja alapján a külföldi okiratokat megvizsgálva rögzítette az adatváltozást mind az elektronikus anyakönyvben, mind pedig a Személyiadat- és lakcímnyilvántartásban.

A kilépést követően: Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti, a kilépésről rendelkező megállapodás az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkével összhangban meghatározza az Egyesült Királyság Unióból való rendezett kilépésének feltételeit. A kilépésről rendelkező, 2019. október 17-én született megállapodás 2020. február 1. napján lépett hatályba. A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 67. cikke alapján:

„2. Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az ítéletek, határozatok, közokiratok, perbeli egyezségek és megállapodások elismerése és végrehajtása tekintetében az alábbi jogi aktusok vagy rendelkezések a következőképpen alkalmazandók: […] a 2201/2003/EK rendelet elismerésre és végrehajtásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az átmeneti időszak vége^[3] előtt indított jogi eljárásokban hozott határozatokra, valamint az átmeneti időszak vége előtt az alaki követelményeknek megfelelően közokiratként kiállított vagy bejegyzett okiratokra, illetve megkötött megállapodásokra; […]”

Összegezve: az átmeneti időszak, azaz 2020. december 31. napjáig indított eljárások tekintetében minden változatlan, viszont a 2020. december 31. napját követően indult eljárásokra már nem vonatkoznak a Brüsszel II. rendelet rendelkezései, tehát a házassági ügyekben a Brüsszel II. nyomtatvány sem fogadható el, ezáltal minden Egyesült Királyságban hozott döntést az anyakönyvvezető köteles felterjeszteni az anyakönyvi szervnek, aki az At. 14/A. § (1) bekezdése alapján fog eljárni, mely szerint:

„(1) Az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv, amennyiben az anyakönyvi eseménnyel összefüggésben külföldi jog alkalmazása merül fel, továbbá ha a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más külföldi hatóság döntése, az igazságügyért felelős miniszter véleményét kérheti.”

Fentiekre tekintettel a 2020. december 31. napját követően indult eljárásokra vonatkozóan az Egyesült Királyságban a házassági ügyekben hozott döntések minden esetben felterjesztésre kerülnek az anyakönyvvezetőtől a Kormányhivatalhoz, aki a benyújtott iratokat megvizsgálva eldönti, hogy azok elismeréséről szükséges-e állásfoglalást kérni az igazságügyért felelős minisztertől. A Kormányhivatal a fentiekre vonatkozóan egyeztetett az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályával, és arra az álláspontra jutottak, hogy az Egyesült Királyság belső jogalkalmazása az EU-ból történő kilépéssel nem változik, így valószínű ezek a döntések sem fognak, tehát főszabály szerint a továbbiakban sem lesz szükség az Egyesült Királyságban hozott döntések igazságügyért felelős miniszteri véleményezésére.

[1]                 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról [At.]

[2]                 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről [Brüsszel II. rendelet]

[3]                 2021. január 1.