Csongrád-Csanád megye területén megvalósuló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások
Dr. Ürmös Helga
kormánytisztviselő
Humánpolitikai és Koordinációs Főosztály · Jogi és Koordinációs Osztály
A Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott koordinációs jogkörébe 16 nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás tartozik, ebből 14 megyei koordinációs, míg 2 kiemelt beruházás tekintetében országos szintű koordinációs jogkörrel ruházta fel a Kormány. Ezen felül 17 olyan nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás létezik, amely a Kormányhivatal illetékességi területén kerül megvalósításra, de nem a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott koordinációs jogkörébe tartozik.
Két kiemelt beruházás elemét kiemelten közérdekűvé is nyilvánította a jogalkotó.
Mit értünk nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás alatt?
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek azok a beruházások, amelyeket Magyarország kormánya rendeletben ilyennek minősít, annak érdekében, hogy megvalósításuk gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történhessen meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával.
Az Ngyt.[1] hatálya alapján a Kormány kiemeltté minősítheti azokat a nagy beruházásokat, amelyek például részben vagy egészben európai uniós támogatásból, központi költségvetési támogatásból valósulnak meg, vagy legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító beruházások.
A beruházások gördülékenyebb megvalósítása érdekében, azok koordinálására a Kormány kormányrendeletben egy adott kormánymegbízottat kijelölhet, aki a koordinációval összefüggő feladatait a kiemelt jelentőségű ügyeket megállapító kormányrendelet hatályon kívül helyezéséig köteles ellátni.
A kijelölt kormánymegbízott kiemelt beruházásokkal kapcsolatos feladatait a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 33. §-a határozza meg.
A kormánymegbízott koordinációs feladatait ellátva, folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek és eljárások alakulását, amely során különböző eszközökkel bír a koordinációs jogkörébe tartozó hatóságok tekintetében. E jogkörében eljárva, a kormánymegbízott jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult – a személyes és különleges adatok kivételével – adatot, tájékoztatást kérni a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervétől, eseti egyeztetést kezdeményezni a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervekkel, illetve azok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével, stb. Kezdeményezésére a kiemelt jelentőségű ügyben a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél az irányító, szakmai irányító és felügyeleti szerv vezetője soron kívül törvényességi és hatékonysági ellenőrzést folytat le a kiemelt jelentőségű ügy tekintetében.
Mindemellett fontos kiemelni, hogy a kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó hatósági eljárásokra egyébként is szigorúbb eljárásjogi szabályok vonatkoznak, így például: rövidebb határidők, soron kívüliség, ágazati szabályoktól való eltérés.
A koordinációs feladatok ellátása érdekében – figyelemmel a beruházások nemzetgazdasági jelentőségére – a kormánymegbízott folyamatosan kapcsolatban van a beruházókkal is, ezzel biztosítva a kapcsolódó ügyek és eljárások intézéséhez szükséges támogató koordinációt és az esetleges elakadások kiküszöbölését.
Tekintsük át a Csongrád-Csanád megyei beruházásokat röviden!
I.
A következőkben kiemelt figyelmet szentelünk a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott megyei koordinációs jogkörébe tartozó kiemelt beruházások ismertetésére.
1. Az ELI (Extreme Light Infrastructure) (97/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet): a beruházás keretében egy integrált európai kutatási nagyberendezés és a hozzá tartozó építmények, valamint az ahhoz kapcsolódó logisztikai bázis és építményei megvalósítására került sor, az épületek elkészültek.
2. Szegedi Tudományos Park kialakítása – ELI Science Park (225/2013. (VI. 24.) Korm. rendelet): Szeged külterületén, a volt laktanya helyén a 20 hektáros Szegedi Tudományegyetem fejlesztési területen a következő alprojektek tartoznak a beruházásokhoz: Öthalmi Campus, Konferencia és Látogató Központ, Műszaki-Technológiai-Innovációs Központ, Inkubátorház, Járműipari Kompetencia Központ.
3. Szeged, Dorozsmai úti labdarugó stadion kialakítása és egyéb ehhez kapcsolódó beruházások (143/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet): Szeged megyei jogú város közigazgatási területén, a Dorozsmai út–Körtöltés–Bajai út–Városgazda sor–Méntelepi-Fehér-tó által közrezárt tömbben elhelyezkedő ingatlanokon megvalósuló beruházás.
4. A Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2012-5.6.0 kódszámú „Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai” (189/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet) egy lezárult projekt, amelynek során a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal épületének energiahatékonysági fejlesztése valósult meg, a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott koordinációja mellett.
5. A Jedlik Ányos Terv keretében létesítendő, az elektromos járművek használatához szükséges alapvető töltő infrastruktúra (369/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet) beruházás keretében a hazai elektromobilitás, az elektromos járművek használatának elterjesztését szolgáló beruházáshoz nélkülözhetetlen alapvető töltő infrastruktúra telepítése valósult meg.
6. Szeged Szolgáltató Központ (333/2016. (XI. 8.) Korm. rendelet) létesítésére irányuló kiemelt beruházás, amely a British Petroleum szegedi szolgáltató központja, illetve az ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányult. A beruházás megvalósult.
7. Hungerit baromfifeldolgozó kapacitásbővítése (403/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet): Szentes területén élelmiszeripari kapacitásbővítésre irányuló beruházás a Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Zrt.-nél.
8. A 2019. évi Gyorsasági Kajak-Kenu Világbajnoksághoz (131/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet) kapcsolódó beruházások és a Szeged-Maty-éri sportinfrastruktúra kialakítása 2020. évben lezárult.
9/a. Szegedi új városi versenyuszoda – Tiszavirág Sportuszoda (203/2017. (VII. 10.) Korm. rendelet): a projekt megvalósítása, valamint azzal összefüggésben út- és körforgalom építés műszaki átadása 2021. január 29. napján megtörtént.
9/b. Szegedi új kézilabdacsarnok – „PICK Aréna” (203/2017. (VII. 10.) Korm. rendelet): a 2022-es, Szlovákiával közösen rendezett férfi kézilabda Európa-bajnokságra felépítendő aréna 8300 fő befogadására lesz alkalmas, amely beruházást a 63/2019. (III. 27.) Korm. rendelet kiemelten közérdekűvé nyilvánította 2021. április 10. napjától.
A kiemelten közérdekű beruházásokról általánosságban elmondható, hogy törvény vagy kormányrendelet kiemelten közérdekű beruházássá nyilváníthat közfeladat ellátásával összefüggő, kiemelten fontos közérdekű cél megvalósítására irányuló beruházást, így különösen energetikai, közlekedésfejlesztési, környezetvédelmi, vízügyi és vízvédelmi, katasztrófavédelmi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, közigazgatási, illetve oktatási, egészségügyi, kutatás-fejlesztési, kulturális, szociális, örökségvédelmi, sport, városfejlesztési területeket érintő projekteket.
10. Szeged-Csanádi Egyházmegye beruházásai (90/2018. (IV. 25.) Korm. rendelet): Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola új épületben való elhelyezése, Szegedi Tudományegyetem Apáthy Kollégiuma helyén új épület építése, Dorozsmai úti általános iskola és gimnázium létesítése.
11. Új PICK Üzem (141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet): újonnan létrejövő szalámiüzem a Szabadkai úti Pick telephelyen lévő használaton kívüli, régi ingatlanok átépítésével fog megvalósulni.
12. A Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott Szegedi Szerb Oktatási Központ (206/2020. (V. 15.) Korm. rendelet) épületének jelenleg folyamatban lévő funkcióbővítő felújítása, átalakítása és homlokzatának felújítása valósul meg.
13. Kübekháza–Rábé közúti határátkelőhely (459/2020. (X. 20.) Korm. rendelet) megvalósítására irányuló beruházás jelenleg folyamatban – tervezési fázisban – van. A projekt célja a magyarországi Kübekháza és a szerbiai Rábé közötti közúti határátkelőhely létesítése és ahhoz kapcsolódó infrastruktúra kialakítása.
14. A Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ (83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet) honvéd egészségügyi ellátás rendszeréhez történő csatlakozása érdekében szükséges beruházás. Jelenleg a kórházfejlesztési projekt előkészítési fázisa valósul meg.
II.
A Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott nem csak megyei szintű koordinációs tevékenységet lát el, hanem országos koordinációs jogkörrel is felruházta a Kormány. Ez azt jelenti, hogy az ily módon kijelölt kormánymegbízott az adott beruházás tekintetében az országban folyamatban lévő valamennyi hatósági eljárásban koordinációs feladatokat lát el.
A Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott az alábbi két kiemelt beruházással összefüggésben indult hatósági eljárások kapcsán jár el országos koordinációs jogkörrel:
1. A digitális ökoszisztémát érintő hazai fejlesztéseket összehangoló Digitális Jólét Programban (392/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet) kitűzött célok elérésének alapvető feltétele az internet széleskörű hozzáférhetőségét lehetővé tevő, az egész országot lefedő, nagy sávszélességet (legalább 30 Mb/s) biztosító hírközlési hálózatok megépítése, ami a Szupergyors Internet Program (SZIP), ezen belül a szolgáltatók által tett önerős vállalások keretében valósulhat meg. A SZIP keretében megvalósuló, valamint a hírközlési szolgáltatók által önerős beruházással vállalt fejlesztések nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknak minősülnek.
2. A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiírt „Szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok” tárgyú pályázat alapján vállalt mobil hírközlési hálózatfejlesztési kötelezettségeket teljesítő, vagy a hálózat bővítéséhez, fejlesztéséhez szükséges nagy sebességű negyedik vagy ötödik generációs mobil hírközlési hálózatfejlesztési projektek beruházásaival összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket (484/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet).
III.
Mindezeken felül, léteznek a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott koordinációs jogkörébe nem tartozó, de a Kormányhivatal illetékességi területén megvalósuló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások, szám szerint 17 db az alábbi területeken: közlekedésfejlesztési projektek (pl. tram-train, M5 autópálya – Csengele csomópont megvalósítása); ivóvízminőség-javító programok (pl. Szegedi Fegyház és Börtön – Nagyfa ivóvízminőség-javító projektje); vízgazdálkodási és kármentesítési projektek (pl. Gyálai Holt-Tisza rekonstrukciója); szennyvízelvezetési és csatornázási projektek; szilárdhulladék-lerakók rekultivációja; sportlétesítmények (pl. Makói Honvédelmi Sportközpont, Makói és Csongrádi Kézilabda Munkacsarnok); GSM-R2 project keretében MÁV adótorony építése; új büntetés-végrehajtási férőhelyek létrehozására irányuló beruházás (Szegedi Fegyház és Börtön – Nagyfa), amely annyiban különbözik a többi nem koordinált beruházástól, hogy kiemelten közérdekűvé nyilvánította a jogalkotó 2020. március 5. napjával.
A kormánymegbízotti koordinációval nem érintett kiemelt jelentőségű ügyek tekintetében szűkebb körűek a kormánymegbízottat megillető jogosítványok, azok főként a hatóságok és a beruházók együttműködésének és ezzel a projekt megvalósulásának előmozdítására irányulnak.
[1] 2006. évi LIII. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről [Ngyt.]