Településnév-változtatás eljárási szabályai

2021. november 15./ Körlevelek, szakmai tájékoztatók

Dr. Pénzes Emese
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

A településnév-változtatás vonatkozásában kérdésként merült fel a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal részéről, hogy az területszervezési eljárásnak minősül-e, illetve milyen szabályok szerint szükséges eljárni ilyen ügyekben. A Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium által e tárgyban kiadott állásfoglalást az alábbiak szerint tesszük közzé.

1. A területszervezés két alapvető szabályát az Mötv.[1] rögzíti:

a) területszervezési ügyben két állami szervnek, az Országgyűlésnek és a köztársasági elnöknek van döntéshozatali jogköre, az eljárásban részt vevő többi szerv feladata a döntés-előkészítés, a törvényes feltételek fennállásának vizsgálata;
b) területszervezési ügyben döntéshozatalra – az általános választási évek kivételével – évente egyszer kerül sor.

Az Mötv. 126. § a) pontja szerint a köztársasági elnök feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési ügyek – az érintett helyi önkormányzatok kezdeményezésére – az alábbiak:

  • a városi cím adományozása,
  • új község alakítása,
  • községek egyesítése,
  • községegyesítés megszüntetése,
  • város, község elnevezése.

Tekintettel arra, hogy az Mötv. a város, község elnevezését a területszervezési ügyek közé sorolja, így egyértelműen megállapítható, hogy településnév megváltoztatására, azaz a település új néven való elnevezésére irányuló eljárás területszervezési eljárásnak minősül.

2. Ennek alapján a településnév megváltoztatására irányuló eljárás mint területszervezési eljárás során a Tszr.[2] rendelkezései az irányadók:A Tszr. 2. §-a kimondja, hogy az Országgyűlés, valamint a köztársasági elnök (a továbbiakban együtt: döntéshozó) döntési hatáskörébe tartozó területszervezési ügyben (így a tárgyi esetben is) a területszervezési kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) a polgármester a kormányhivatal útján terjesztheti fel a miniszterhez. A kezdeményezés január 31-ig nyújtható be a kormányhivatalhoz.A Tszr. 3. § (1) bekezdése értelmében, amennyiben a kezdeményezés új hivatalos földrajzi nevet tartalmaz, a javasolt névről ki kell kérni a Földrajzinév-bizottság véleményét.A Tszr. 6. § (1) bekezdése alapján a kezdeményezéshez csatolni kell (értelemszerűen az adott területszervezési ügyhöz igazítottan):

a) az érintett képviselő-testület döntését (állásfoglalását, megállapodását);
b) a kezdeményezés feltételeinek teljesítéséről szóló igazolásokat;
c) a várossá nyilvánítási kezdeményezés kivételével a helyi választási bizottságnak a helyi népszavazás eredményét megállapító határozatát;
d) jogszabály által előírt egyéb véleményt, állásfoglalást és
e) a kezdeményezés indokait, a kezdeményezés anyagi és eljárási szabályainak megtartását alátámasztó egyéb dokumentumokat.

A település nevének megváltoztatását sem az Mötv., sem a Tszr. nem nevesíti külön, ezért az eljárásra a közös szabályokat (Mötv. 96–97. §, Tszr. 2–6. §), illetve a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési ügyek eljárási szabályait kell megfelelően alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a Tszr. 6. § (1) bekezdés c) pontja csupán a várossá nyilvánítási kezdeményezéshez nem teszi kötelezővé a helyi választási bizottságnak a helyi népszavazás eredményét megállapító határozatát, így a településnév megváltoztatásához kötelező helyi népszavazás kiírása.

3. Tszr. 6. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kezdeményezéshez csatolni kell:

a) a 3. § (1) bekezdése szerint a földrajzi névvel kapcsolatos véleményt;
b) a 3. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási terület változására vonatkozó adatokat és
c) a 4. § (1) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét.

(3) Ha a kezdeményezés miniszterhez történő felterjesztése és a döntéshozóhoz való benyújtás között – az Mötv. 96. § (1) bekezdésére figyelemmel – több mint egy év eltelt, a kezdeményező a kezdeményezés indokait és az azokat alátámasztó adatokat felülvizsgálja, szükség szerint kiegészíti és annak eredményéről a 2. § szerinti határidőig a kormányhivatal útján a minisztert tájékoztatja.

(4) A kormányhivatal megvizsgálja a kezdeményezéssel kapcsolatos eljárás jogszerűségét, értékeli a kezdeményezés jogszabályi feltételeknek való megfelelését, szükség esetén hiánypótlást rendel el. A kormányhivatal a kezdeményezést, annak mellékleteit, a kezdeményezésre vonatkozó véleményét a hiánypótlás elmaradása esetén a jogszabályi feltételeknek való megfelelés hiányának feltüntetésével február 15-ig küldi meg a miniszternek.

(5) A miniszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás határidőben még előterjeszthető.Az Mötv. 96. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a Kormány, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter a kezdeményezést június 30-áig nyújtja be az Országgyűlésnek, és javaslatot tesz a köztársasági elnöknek. Az Országgyűlés és a köztársasági elnök a területszervezési kezdeményezésről – a várossá nyilvánítás kivételével – december 31-ig dönt.

[1] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.]
[2] 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a területszervezési eljárásról [Tszr.]

Print Friendly, PDF & Email