Dr. Koréh Zoltán
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

Lezárult a megyében a Miniszterelnökség által, 2016. évben lefolytatott célellenőrzés során megvizsgált egészségügyi alapellátások körzeteinek megállapításáról és kialakításáról szóló önkormányzati rendeletek (a továbbiakban: egészségügyi rendelet) utóellenőrzése.

Fontosnak tartjuk, hogy nem csak egyedileg forduljunk az érintett önkormányzatokhoz a feltárt hiányosságok, hibák orvoslása érdekében, hanem azokat összegyűjtve, e felületen is megoszthassuk észrevételeinket.

1. A jogszabályszerkesztési szempontú észrevételek:

1/a) A felhatalmazó jogszabályi rendelkezések megjelölése:

„Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.” [Alaptörvény 32. cikk (2) bek.]

„A nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják.” [Jszr.[1] 54. § (1) bek.]

Az egészségügyi rendelet bevezető részében felhatalmazó rendelkezést megállapító törvényi rendelkezésként az Eüatv.[2] 6. § (1) bekezdését kell megjelölni.

1/b) A feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezések megjelölése:

„A bevezető részben a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés vagy az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés után meg kell jelölni azt a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a jogszabályt kiadják.” [Jszr. 55. § (1) bek.]

„Önkormányzati rendelet bevezető részének a megszövegezésekor az önkormányzat feladatköreként az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés megfelelő pontját, a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését vagy más törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését kell feltüntetni.” [Jszr. 55. § (5) bek.]

Az egészségügyi rendelet bevezető részében feladatkört megállapító törvényi rendelkezésként az Eüatv. 5. § (1) bekezdését szükséges megjelölni.

1/c) A bevezető részben történő véleményezési eljárásra való hivatkozás:

„A bevezető részben meg kell jelölni, ha a rendeletet más, jogszabályban kifejezetten, az adott rendelet megalkotása vonatkozásában véleményezési hatáskörrel felruházott szervvel vagy személlyel egyetértésben, valamint ha más szerv vagy személy véleményének kikérésével alkotják meg.” [Jszr. 52. § (3) bek.]

A törvényben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása esetén az egészségügyi rendeletek bevezető részében meg kell jelölni nevesítve, hogy a rendelet mely szerv(ek) véleményének kikérésével kerül megalkotásra.

1/d) A társulás esetében a rendeletalkotásra jogosult önkormányzat rendeletének bevezető része:

„Önkormányzati rendelet bevezető részében meg kell jelölni, ha az önkormányzati rendeletet a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával vagy a társult képviselő-testület döntésének megfelelően alkotják meg.” [Jszr. 52. § (4) bek.]

A társulási székhelytelepülés, illetve a társulási megállapodásban rendeletalkotásra kijelölt települési önkormányzat rendeletének bevezető részében meg kell jelölni, hogy a rendeletet a társulásban részt vevő helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával vagy a társult képviselő-testület döntésének megfelelően alkotják meg.

2. A társulás esetében a rendelet területi és személyi hatályának meghatározása:

A Jat.[3] 6. § (3) bekezdése kimondja:

„A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (5) és (6) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.”

A társulás esetében a Jat. 5. § (5) bekezdése alapján jogosult székhelytelepülésnek, illetve a társulási megállapodásban rendeletalkotásra kijelölt önkormányzatnak a Jat. 6. § (3) bekezdése alapján kötelező a tagönkormányzatokra kiterjedően is meghatározni a rendeletében az érintett egészségügyi ellátás tekintetében a területi és személyi hatályt.

Megjegyezzük, hogy e törvényi rendelkezésre figyelemmel nem alkalmazható a Jszr. 63–64. §-a akkor sem, ha a területi és a személyi hatály egyébként a rendelet más rendelkezéseiből egyértelműen kiderülne.

3. Az egészségügyi rendelet tervezetének elkészítésekor hatályos Eüatv. 6. § (2) bekezdése szerinti szerv(ek) véleményének kikérése:

A Jat 19. §-a kimondja:

„(1) Ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen.

(2) A jogszabály előkészítője a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik arról, hogy a jogszabály tervezete, valamint az ahhoz tartozó indokolás megismerhető és véleményezhető legyen. …”

A fentiek alapján az önkormányzat köteles az egészségügyi rendelete tervezetének elkészítésekor hatályos Eüatv. 6. § (2) bekezdése szerinti szerv(ek) véleményét kikérni. Ennek elmulasztása esetén az önkormányzatnak haladéktalanul szükséges a vélemények kikérésének pótlása iránt intézkedni.

4. Az egészségügyi alapellátások körzeteinek kialakításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása:

„A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

1. a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
2. b) a fogorvosi alapellátásról,
3. c) az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról,
4. d) a védőnői ellátásról, és
5. e) az iskola-egészségügyi ellátásról.” [Eüatv. 5. § (1) bek.]

„A települési önkormányzat képviselő-testülete – a Kormány által kijelölt praxiskezelő által megadott szempontokat figyelembe véve – rendeletben megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit. Több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét az érintett települési önkormányzatok erre irányuló megállapodásban határozzák meg.” [Eüatv. 6. § (1) bek.]

Az önkormányzat a fenti felhatalmazó rendelkezés alapján nem csak jogosult, hanem egyben köteles a rendeletében megállapítani és kialakítani az Eüatv. 5. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti egészségügyi ellátások körzeteit.

5. Egyes egészségügyi alapellátási körzet(ek) önkormányzati rendeletben történő kialakításával kapcsolatos észrevételek:

5/a) A körzet kialakítását érintő egészségügyi ellátások:

Álláspontunk szerint, ha az Eüatv. 6. § (1) bekezdése önmagában kerül értelmezésre, a jogalkalmazó arra a téves következtetésre juthat, hogy a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a fogorvosi alapellátások körzetét kell a rendeletben kialakítani. A fentebb hivatkozott rendelkezés az Eüatv. 5. § (1) bekezdés összeolvasásával értelmezhető, így az önkormányzatnak nem csak a háziorvosi, a gyermekorvosi és a fogorvosi alapellátásról kell az egészségügyi alapellátások körében gondoskodnia, és egyben rendeletben körzetet kialakítania, hanem a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a fogorvosi ügyeleti ellátásokról, a védőnői ellátásról és az iskola-egészségügyi ellátásról is.

5/b) Az egészségügyi körzet közvetett kialakításának aggálya:

Az utóellenőrzés során több rendelet esetében észleltük, hogy nem kifejezetten körzetként rendelkezik egyes, jellemzően az iskolai-egészségügyi ellátást érintően, hanem azt csak közvetetten, egy másik alapellátás (pl. gyermekorvosi ellátás) biztosításához igazítja. A rendelet ilyenkor körzet kialakítása helyett, lényegében az ellátás biztosításának módját meghatározva annyit mond ki pl., hogy az iskolai-egészségügyi ellátás egy vagy több házi gyermekorvosi és védőnői ellátás keretében történik.

Az Eüatv. 6. § (1) bekezdése azonban a rendeletben kifejezetten egészségügyi körzet kialakítását írja elő, így nem elegendő csupán az érintett ellátás biztosításának módjáról rendelkezni.

Bízunk benne, hogy jelen tájékoztatóval is hozzájárultunk ahhoz, hogy a jövőben nem csupán az egészségügyi rendeletek, hanem minden más tárgyban megalkotott önkormányzati rendelet esetében elkerülhető legyen a fentebb jelzett, sokszor csak régről maradt típushibák ismételt alkalmazása.

[1] 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről [Jszr.]
[2] 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról [Eüatv.]
[3] 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról [Jat.]