Az ellenőrzött bejelentés egyes eljárási kérdéseiről

2020. július 14./ Körlevelek, szakmai tájékoztatók

Dr. Bangha Ágnes
főosztályvezető
Jogi és Hatósági Főosztály

A Hivatali Tájékoztató 2020. évi III. számában megjelent 2020. július 10-én.

2020. május 18-án lépett hatályba a veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről, valamint az ellenőrzött bejelentésről szóló 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet, amely lehetővé tette, hogy a veszélyhelyzet idején az engedélyköteles tevékenységek ellenőrzött bejelentés alapján (az engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül) végezhetőek legyenek.

A 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 2020. június 18-i hatállyal megszüntette a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetet. Ez azt is jelenti, hogy az ellenőrzött bejelentésről szóló 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet – az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdésére tekintettel – hatályát vesztette. Az ellenőrzött bejelentés intézménye azonban nem szűnt meg, az előírásait 2020. június 18. napjától az Átv.-ben találhatjuk meg.

A törvény indokolása szerint a jogszabály célja „a hatósági engedélyezések jelentette ügyféli adminisztratív terhek radikális csökkentése annak a lehetőségnek a generális megteremtésével, hogy az engedélyköteles tevékenységek – a kérelmező választása esetén – engedély hiányában, bejelentést követően rövid időn belül gyakorolhatóvá válhassanak.”

A 2020. május 18-a és június 17-e között megtett bejelentéseket még a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet szabályai alapján kell elbírálni és kezelni. Az Átv. is kimondja, hogy a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet szerinti bejelentés alapján gyakorolt tevékenységek változatlanul továbbfolytathatók azzal, hogy a közérdek érvényre juttatására (vagyis az utólagos ellenőrzésre) a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A veszélyhelyzet megszűnésekor ugyan visszaállnak a korábbi engedélyezési eljárási szabályok, azonban egy teljesen újszerű megoldással létrehozták az alternatívaként működő, ellenőrzött bejelentés jogintézményét. Az új ellenőrzött bejelentés nemcsak az ún. egyszerű bejelentéstől tér el, de jelentős különbségek vannak a 2020. május 18-a és június 17-e között alkalmazandó rendelkezésekhez képest is.

Lényeges különbség – egyebek mellett – a kormányrendelet és a törvény szabályrendszere között, hogy az Átv. meghagyta a kérelmező rendelkezési és választási jogát azzal kapcsolatban, hogy engedélyt vagy ellenőrzött bejelentést szeretne tenni. Ha az ügyfél bejelentés helyett engedélykérelmet terjeszt elő, a törvény rendelkezései az adott ügyben nem alkalmazhatók.

A bejelentés egy jelentősen atipikus, „csonka” eljárás, hiszen amíg egy engedélyezés lényege a tényállás-tisztázás és a döntéshozatal, addig a bejelentés esetében az ügyfél főszabályként pusztán az idő múlásával és a hatóság hallgatásával szerez jogosultságot a tevékenység gyakorlására. Ebből következik, hogy a bejelentéssel összefüggésben számos eljárásjogi jogintézmény alkalmazhatósága fogalmilag nem jön szóba, így a törvény tételesen felsorolja azokat a rendelkezéseket, amelyek az eljárási kódexből felhívhatók (pl. határidők számítása, nyelvhasználat, döntések formai és tartalmi elemei, stb.).

Az engedélyezések általános szabályainak megállapítása horizontális, ágazatokon felüli szabályozást vezet be. Ennek megfelelően a törvény kimondja, hogy az e fejezet szerinti bejelentés alapján történő joggyakorlás lehetőségét más törvény nem zárhatja ki. A szabályozás koncepcionális eleme a kérelmező szabadságának biztosítása a joggyakorláshoz vezető út kiválasztása körében. Ez alapján az ügyfél dönthet úgy, hogy a tevékenységet a törvény szerinti ellenőrzött bejelentés helyett engedély alapján kívánja végezni. Ha az ügyfél bejelentés helyett engedélykérelmet terjeszt elő, a törvény e fejezetének rendelkezései az adott ügyben nem alkalmazhatók.

1. A törvény hatálya

A törvény hatálya nem terjed ki:

  • az Ákr. hatálya alá nem tartozó engedélyezésekre,
  • azokra az ügyekre, amelyekben a kérelmezett jog Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségei, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusai alapján kizárólag engedéllyel gyakorolható,
  • a pénzbeli vagy természetbeni ellátások megállapítására irányuló ügyekre,
  • azokra az engedélyezésekre, amelynek tárgya valamely jogosultság mértékének megállapítása,
  • az automatikus döntéshozatallal intézhető ügyekre,
  • a hatósági bizonyítvány és hatósági igazolvány kiadására, valamint hatósági nyilvántartásba történő bejegyzésre irányuló ügyekre, és
  • azokra az ügyekre, amelyekben jogszabály hatósági szerződés kötését teszi lehetővé vagy kötelezővé.

A főszabály értelmében az engedélyköteles tevékenység végzésének szándékát elégséges bejelenteni a hatóságnál. Számos, a közérdek szempontjából fontos ügyben válhat szükségessé kivételeket meghatározni a főszabály szerinti bejelentés alól.

A törvény felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek esetében a bejelentés kizárt, továbbra is csak engedély alapján végezhetők.

Az Átv. felhatalmazása alapján a 288/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet melléklete sorolja fel az ellenőrzött bejelentés alkalmazásából kizárt ügyeket. A mellékletben található tevékenységek kizárólag engedély alapján végezhetők.

Kizárt tehát a bejelentés az alábbi ügytípusokban:

  • anyakönyvi engedélyezés
  • határrendészeti engedélyezések
  • jármű műszaki vizsga, honosítás, eredetvizsgálat, jármű átalakításának engedélyezése; polgári légiközlekedési és katonai légügyi, vasúti és egyéb útügyi ügyek
  • harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezése
  • a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó engedélyezési eljárások
  • vezetékjog engedélyezés
  • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5g)–(5h) bekezdése szerinti, az ott meghatározott állami ünnep megtartásával összefüggő, a IV/A. Fejezete szerinti ügyek, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásokkal összefüggő engedélyezési eljárások
  • kisajátítási eljárások, kisajátítást megelőző előmunkálati engedélyezési eljárások, bányaszolgalmi ügyek, valamint útlejegyzésre és korlátozásra, kártalanításra irányuló ügyek
  • külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése
  • földügyi és földforgalmi eljárások, termőföld más célú hasznosításával összefüggő eljárások
  • erdő igénybevételével összefüggő ügyek
  • fertőző állatbetegség gyanúja vagy annak megállapítása esetén szükséges engedélyezési eljárások
  • gyámügyi és gyermekvédelmi eljárások, egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerhatósági engedélyezések
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti minősítési eljárások
  • bányászati igazgatással összefüggő engedélyezési eljárások
  • veszélyes hulladékkal és szennyvíziszappal kapcsolatos tevékenységek engedélyezése, védett állat- és növényfajokkal összefüggő engedélyezési eljárások
  • köznevelési nyilvántartásba vételi és engedélyezési eljárások
  • a Nemzeti Akkreditáló Hatóságról és az akkreditálási eljárásról szóló 424/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti hatósági eljárások
  • a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó, kérelemre indult hatósági ügyek

2. Alapelvek

Tekintettel arra, hogy a bejelentés alapján történő joggyakorlás lényegében kiveszi vagy minimalizálja a tevékenységet megelőző hatósági kontrollt, és megnöveli a szerepét a felelős ügyféli joggyakorlásnak és a hatósági ellenőrzésnek, ezért szükséges ezeket alapelvi szinten is megalapozni. Az alapelvek a következők:

  • együttműködés,
  • jóhiszeműség,
  • tisztesség,
  • hatóság megtévesztésének tilalma.

Az általánosnál szorosabb bejelentő-hatóság és bejelentő-többi ügyfél együttműködés egyik konkrét megjelenése, hogy a bejelentőnek egy engedélyezési eljáráshoz képest jóval szélesebb körű információs kötelezettségei vannak. A bejelentőnek a jogszabály által előírt adatokon kívül minden egyéb adatot meg kell osztania a hatósággal, amely a tevékenység értékelése körében releváns lehet. Ugyanígy a többi érintett irányába is többletkötelezettsége van a bejelentőnek, ugyanis a bejelentést megelőzően tájékoztatnia kell a kérelmezett tevékenységről és az eljáró hatóságról.

3. Elektronikus ügyintézés

A törvényi rendelkezés az Ákr.-től eltérően kizárólag elektronikus ügyintézési lehetőséget biztosít a bejelentés megtételére, ugyanakkor az elektronikus út fogalmát tágabban kezeli az Ákr. szerinti elektronikus ügyintézésnél. Az elektronikus út arra is alkalmas, hogy az ügyfél azonnal és hitelt érdemlően bizonyítani tudja a bejelentés benyújtásának a napját.

Az elektronikus út az alábbi formákban történő bejelentést jelenti:

  • ügyfélkapun keresztül,
  • elektronikus űrlapon,
  • általános célú elektronikus kérelem űrlap szolgáltatás útján,
  • e-mailen (a hatóság által annak hivatalos honlapján közzétett e-mail címre).

Ha a jogszabály az engedélyezésre az elektronikus benyújtás valamelyik módját vagy módjait kizárólagosan előírja, a bejelentést csak azon a módon vagy módokon lehet megtenni.

A bejelentéshez ugyanazokat az adatokat és dokumentumokat kell mellékelni, mint az engedélykérelemhez, azzal a kiegészítéssel, hogy mivel teljes hatósági eljárás hiányában a hatóság nem fogja felderíteni az ügyféli kört, ezért a bejelentőnek kell

  • tájékoztatást adnia a joggyakorlással érintett további ügyfelek személyéről,
  • nyilatkoznia arról, hogy a további ügyfeleket a bejelentés benyújtásának szándékáról, a benyújtás időpontjáról és az eljáró hatóságról tájékoztatta.

4. Eljárási költségek

A törvény kitér az eljárási költségek előlegezésének és viselésének kérdéseire. A bejelentés illetéke, illetve díja – figyelemmel a kisebb hatósági erőforrás-ráfordításra – az engedélyezés díjának 50%-a.

Az Átv. a rendelkezéssel összhangban 2020. június 18. napjával módosította az illetékfizetésre vonatkozó szabályokat is. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény szerinti ellenőrzött bejelentés illetéke az engedélyezés illetékének 50%-a”.

Ha a bejelentés utóbb engedélyezésbe fordul, a díjat az ügyfélnek ki kell egészítenie, ha pedig a bejelentés nem tartozik a fejezet hatálya alá, a megfizetett díjat az ügyfél visszakapja. A törvény értelmében hiánypótlási felhívásnak van helye, ha a kérelmező a díjat nem vagy hiányosan fizette meg. A díj meg nem fizetése a bejelentés visszautasítására vezető ok. A díjon felül jelentkező költséget az viseli, akinél az felmerül, ugyanakkor a bejelentésnél ilyen költségek előreláthatóan elenyészőek lesznek. Ha az engedélyezésben szakhatóság vett volna részt, akkor a szakhatóságot a bejelentés igénybevétele esetén is be kell vonni. Hasonlóan azonban az eljáró hatósághoz, főszabályként a szakhatóság sem bocsát ki aktust, illetve ha intézkedés szükségessége áll fenn, akkor azt az eljáró hatóság felé jelzi.

5. A bejelentés visszautasítása

Ha a bejelentés nem tartozik a fejezet hatálya alá, a hatóság a bejelentést visszautasítja, és a megfizetett díjat visszatéríti. A díj meg nem fizetése szintén visszautasításra vezet. További visszautasítási okok:

  • a díj felhívás ellenére történő meg nem fizetése,
  • ha a bejelentést nem elektronikus úton nyújtották be.

A hatóság tizenöt napon belül az ügy egyedi körülményei alapján dönthet akként, hogy az ügyet engedélyezésre utalja annak érdekében, hogy a kérelmező joggyakorlása még annak megkezdése előtt behatóbb vizsgálaton eshessen át. A döntés formája ez esetben végzés, ellene jogorvoslatnak nincs helye.

Engedélyre utalásnak a következő esetekben van helye:

  • a tevékenység kormányrendelet alapján nem végezhető bejelentéssel;
  • az engedély megadásának jogszabályban előírt feltételei hiányoznak;
  • az élet, a testi épség és az egészség védelme, vagy a tevékenység jellegére, illetve hatására figyelemmel a károkozás vagy a katasztrófák bekövetkezése, a közbiztonság, vagy egyéb nyomós közérdek várható vagy közvetlen sérelmének veszélye áll fenn,
  • engedélyezési eljárás esetén az eljárás felfüggesztésének lenne helye;
  • a bejelentés tárgya vagy a bejelentő nem azonosítható, illetve a bejelentés hiányos;
  • a bejelentés visszaélésszerű joggyakorlást valósít meg.

6. A tevékenység megkezdése

Fontos szabály, hogy a bejelentés engedélyezésre utalása esetén az ügyintézési határidő kezdőnapja a bejelentést követő nap azzal, hogy az ügyintézési határidő az engedélyhez képest öt nappal meghosszabbodik.

Ha nem kerül sor a bejelentés visszautasítására vagy engedélyezési eljárásra utalására, a kérelmező a tevékenységet a bejelentést követő tizenötödik napot követő naptól jogosult megkezdeni. Főszabály szerint nem szükséges semmilyen hatósági visszaigazolás a joghatás beálltáról, az ügyfelet csak kérelmére értesíti a hatóság a szerzett jog gyakorlásáról. Az igény akár a bejelentéssel egyidejűleg, akár azt követően bármikor előterjeszthető.

Sok engedély esetében a hatóságnak kötelező a kapcsolódó államigazgatási kötelezettségeket is megállapítania (pl. valamilyen járulékfizetés, egyedi adatszolgáltatási kötelezettség, valamely jogilag releváns tény megállapítása), amelyet ellehetetlenít, ha nem adnak ki határozatot. Ilyenkor a hatóság ezeket a kötelezettségeket utólag hivatalból eljárva, határozattal megállapítja. Mindez ugyanakkor nem késlelteti a joggyakorlás megkezdését.

7. A tevékenység végzésének ellenőrzése

Az engedélyezés alóli mentesülés esetében kulcsszerepbe kerül a tevékenység végzésének ellenőrzése és szükség esetén a tevékenységet a jogszerűség és szakszerűség irányába terelő intézkedések alkalmazása. A rendelkezés értelmében az ellenőrizendő tevékenységek kockázatbecslési alapon kerülnek kiválasztásra és ellenőrzésére. A kockázatbecslés-alapú ellenőrzésbe a szakhatóság bevonható, illetve a szakhatóság saját hatáskörben is végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján a hatóság szükség szerint megteszi az intézkedéseket a tevékenység szabályszerű folytatása érdekében.

Tekintettel arra, hogy a bejelentés főszabályként történő igénybe vehetősége egy radikálisan új szabályozási megközelítést takar, szükséges a társadalom széles körével megismertetni az új szisztémát. Ezt segíti elő, hogy egy 2020. év végéig tartó átmeneti időszakban, ha az ügyfél engedélykérelmet nyújt be, a hatóságnak kötelessége felhívni a kérelmező figyelmét a bejelentés igénybe vételének lehetőségére, ha annak feltételei fennállnak. A figyelemfelhívás kiterjed a bejelentés intézésének teljes körű ismertetésére, ideértve a közérdek érvényre juttatása körében alkalmazandó szabályokat is. A felhívás nyomán az ügyfélnek megnyílik a lehetősége a kérelem jogcímének megváltoztatására.

Print Friendly, PDF & Email