Dr. Szerdahelyi Ágnes
kormánytisztviselő
Földhivatali Főosztály · Hatósági és Koordinációs Osztály

A Hivatali Tájékoztató 2020. évi III. számában megjelent 2020. július 10-én.

A 2020. május 28. napján kihirdetett, a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény elsősorban azért született meg, hogy a még megmaradt termelőszövetkezeti részarányok kiadásra kerüljenek, és ezáltal végre lezáruljon a rendszerváltás után megkezdődött részarány-kiadási folyamat.

A törvény azonban ennél jóval tágabb területet érintően is tartalmaz rendelkezéseket: a földügyi tárgyú vagy azt érintő jogszabályok egész sorát módosítja. Így változik többek között
• az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.),
• a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény,
• a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény,
• a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény,
• a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.), valamint
• a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.).

Az alábbiakban ismertetném a törvénynek a jegyzőket és a földhivatalokat érintő, legfontosabb rendelkezéseit.

1. A jogszabály értelmében azon földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartás szerint termelőszövetkezeti földhasználati jog van bejegyezve 2021. január 1-jén a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül. A földrészleteken fennálló jogok és tények – a földrészletre közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jogok, illetve a jogi jellegek kivételével – néhány kivételtől eltekintve megszűnnek. A volt állami gazdaság javára bejegyzett kezelői jog is megszűnik. A termelőszövetkezeti részarány tulajdonnal rendelkezők – a részarány-tulajdont nyilvántartó ingatlanügyi hatósághoz benyújtott kérelem alapján – kártalanításban részesülnek, amelynek mértéke aranykorona jogosultságonként ötvenezer forint. A kártalanítás részletes szabályait külön kormányrendelet fogja megállapítani.

2. Az Inytv.-t érintő módosítás értelmében az ingatlan-nyilvántartásban tartós földhasználóként, illetve ingyenes örökhasználóként bejegyzett személyek tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát az ingatlanügyi hatóság legkésőbb 2021. január 1-jéig hivatalból jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az eddigi szabályozás ugyanis ezen esetekben csak a tartós földhasználó, illetve az ingyenes örökhasználó kérelme alapján történő tulajdonjog bejegyzését tette lehetővé. Ezen eljárások során, ha az ingatlanügyi hatóság kétséget kizáróan tudomást szerez a tartós földhasználóként/örökhasználóként bejegyzett személy elhalálozásáról, hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki eljárás vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából.

3. A Fétv.-t érintő változás értelmében már nemcsak az elővásárlási jogával élő személynek kell csatolni az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat, hanem a vevőnek is mellékelnie kell ezen dokumentumokat az adásvételi szerződéshez.

4. 2020 július 1. napi hatállyal életbe lépnek a módosító jogszabály azon rendelkezései, amelyek a Földforgalmi tv. számos bekezdését érintik. Ezek közül az alábbiakban ismertetném a legfontosabbakat.

1. A termőföld tárgyú adásvételi és haszonbérleti szerződések hirdetményi közlésére irányuló jegyzői eljárás szabályai lényegesen módosításra kerülnek. Az új szabályozás értelmében joghatályos közlésnek az elektronikus közlést kell majd tekinteni. Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése az elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő kormányzati honlapon (magyarország.hu) történő közzététellel valósul meg. Azonban a szerződés — tájékoztató jelleggel — a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is kifüggeszthető az elektronikus közzététellel megegyező időtartamra.
   A módosító jogszabály tervezetéhez fűzött miniszteri indokolás szerint az áttérésre azért kerül sor, mert az elektronikus közzététel szélesebb körű hozzáférést biztosít, a közzétett hirdetmények között pedig többféle szempont szerinti keresést is lehetővé tesz, valamint a közzététel dátuma és a nyilatkozattételre rendelkezésre álló határidő is könnyebben nyomon követhető. Ennek megfelelően a szerződésnek az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztése már csak kiegészítő, tájékoztató szerepet fog betölteni.
   Az elővásárlási jog jogosultja számára nyitva álló 60 napos nyilatkozattételi határidő az adásvételi szerződésnek a kormányzati portálon történő közzétételét követő napon kezdődik.
2. Lényeges változás az eljárásban az is, hogy a más törvényen (így pl. a nem földműves tulajdonostársaknak a Ptk. alapján fennálló) vagy a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival szemben megszűnik a közvetlen közlési kötelezettség. A módosítás hatályba lépését követően minden elővásárlásra jogosult egységesen a kormányzati portálon közzétett hirdetményen keresztül értesül az adásvételről. A miniszteri indokolás szerint ez azért vált szükségessé, mivel komoly nehézséget okoz a jogalkalmazásban annak eldöntése, hogy a jóváhagyási eljárás során ezen rendelkezéshez kapcsolódóan van-e vizsgálati kötelezettsége a mezőgazdasági igazgatási szervnek, és amennyiben igen, úgy milyen szankciót fűzhet a közvetlen közlés igazolásának az elmaradásához.
3. Ugyancsak megszűnik a módosítással azon korábbi lehetőség is, hogy a Földforgalmi tv. 13–15. §-ában foglalt nyilatkozatok külön nyilatkozatban kerüljenek csatolásra. A módosítás hatályba lépését követően kötött szerződéseknek, illetve az elővásárlási jog gyakorlása esetén az elfogadó nyilatkozatnak kötelezően tartalmaznia kell ezen nyilatkozatokat.
4. A fentiekben ismertetetteknek megfelelően változnak a haszonbérleti szerződés közzétételére, illetve a jogosultsági nyilatkozatok megtételére vonatkozó szabályok is. Joghatályos közlésnek tehát ezen eljárás esetében is a kormányzati portálon való közzététel fog számítani, míg a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés csak lehetőségként marad meg. A haszonbérleti szerződésnek, illetve az elfogadó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Földforgalmi tv. 42. §-a szerinti nyilatkozatokat, azoknak külön okiratban történő csatolására már nem lesz lehetőség.
5. További változás, hogy szűkül a helyben lakó szomszéd fogalmába tartozók köre. Egyrészt megmarad a korábbi értelemben vett, „klasszikus” helyben lakó szomszéd fogalma. Ugyanakkor a szomszédos településen helyben lakó csak abban az esetben hivatkozhat a jövőben erre a jogcímre, amennyiben (az életvitelszerű lakóhelye szerinti településen) a tulajdonában/használatában lévő ingatlan szomszédos az adásvétel/haszonbérlet/csere tárgyát képező ingatlannal. Ez utóbbi kategória lényegében a település határán lévő ingatlanok kapcsán valósul meg.
6. Ugyancsak változik a földműves tulajdonostársra vonatkozó szabályozás. 2020. július 1. napjától már csak azon földműves tulajdonostársakat illeti meg elővásárlási jog, akik az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkeznek.
7. Lényeges elem a változások kapcsán, hogy rögzítésre került, milyen esetekben kell a jogügyletet biztonsági okmányra szerkeszteni a föld tulajdonjogának átruházásán túlmenően. A föld tulajdonjogát érintő más jogügylet alatt ugyanis a vételi, az eladási, az elővásárlási, valamint a visszavásárlási jog – szerződéssel történő – alapítását és az ezekkel kapcsolatos joggyakorlás érdekében megtett egyoldalú nyilatkozatokat kell érteni (ide nem értve az elővásárlási jog gyakorlását). Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges jognyilatkozatok alatt a bejegyzési engedélyt, valamint az ügyleti meghatalmazást kell érteni.
8. Új lehetőség nyílik az önkormányzatok számára a földszerzésre: amennyiben a föld helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül, a földnek a természet védelméről szóló törvényben meghatározott védelme céljából a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat megszerezheti a tulajdonjogát.
9. A visszaélések felszámolását célozza azon módosítás, amellyel szűkítésre került a tartás és életjáradék jogcímén szerzők köre. A jövőben ezen jogcímeken csak közeli hozzátartozó, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat és az állam javára lehet átruházni azzal, hogy az állam csak életjáradéki jogviszonyt létesíthet.
10. Új esetekkel bővül annak a köre, hogy mikor nem lehet elővásárlással élni. Így az állam szerzése, illetve a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő földtulajdonszerzés esetén nem lehet elővásárlási jogot gyakorolni.
11. Fontos újítás, hogy a föld tulajdonjogának a haszonélvezeti jog fenntartásával történő átruházása esetén a fenntartott haszonélvezeti jog vonatkozásában a 20 éves időkorlátot, valamint a közeli hozzátartozók közti kitételt nem kell alkalmazni.
12. Pontosítva lett, hogy az egybefoglalt vételár, illetve egybefoglalt haszonbér meghatározására mely esetekben kerülhet sor. Eszerint egybefoglalt vételár, illetve egybefoglalt haszonbér megállapítására – a szomszédosságon kívül – már nem az egy üzemközponthoz tartozás szolgál szempontként, hanem az, hogy a földhasználati nyilvántartásba ugyanaz a személy legyen a bejegyzett földhasználó.

Összességében elmondható, hogy a 2020. évi XL. törvény a termelőszövetkezeti részaránytulajdonok rendezésén túl számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely egyértelművé teszi a földügyi szabályozás néhány vitatott bekezdését, illetve kísérletet tesz a jogellenes joggyakorlás visszaszorítására. Mint minden jogszabály esetében, itt is a gyakorlat dönti majd el, hogy jól sikerült-e megfogalmazni a jogalkotói szándékot.